„Nincs más fegyver a világgal szemben, csak az alázat; nem a hajbókoló és mellverdeső alázat, hanem az a másik, mely nyugodtan és mozdulat nélkül néz farkasszemet a világgal, nem bizonygatja, hogy igaza van, nem mutogatja hisztériásan bűneit és fekélyeit, nem kér jutalmat az alázatért, mely az emberi nyomorúság és reménytelenség, pimaszság és cinkosság láttára megejti; van egyfajta alázat, mely fegyver is, van egyfajta meghajlás, melyre csak meghajlással lehet válaszolni. Nem mondom, hogy dobd el a kardot. De ne hadonássz vele. Tartsd szerényen, mint a középkor embere, aki tudta, hogy a karddal nemcsak marhát és házat, hanem hitet és eszmét is lehet védeni. Erős akarsz lenni? Maradj nyugodt, figyelmes és alázatos.”(Márai Sándor)
Egyikünk sem vonhatja ki magát abból a harcból, ami világunkban zajlik a jó és a rossz között. Ez a küzdelem nem fizikai, hanem erkölcsi küzdelem. Ezért nem lehet a rosszat erővel és hatalommal megsemmisíteni, hanem csakis azáltal lehet valódi megoldást találni a rosszra, ha nem erősebbnek, hatalmasabbnak, hanem jobbnak és igazabbnak bizonyulunk. Erre az erkölcsi győzelemre egyetlen úton, alázat útján juthat el az ember.
-DI-
