Az agyunk elképesztő dolgokra képes – kortól függetlenül. 100 milliárd idegsejttel, vagyis neuronnal rendelkezik. Minden egyes idegsejt további 1000 másik neuronnal lép kapcsolatba. Ez 100 billió szinapszist, vagyis kapcsolódási pontot jelent. Ha 10 éven keresztül, mindennap 10 ezer idegen kifejezést vagy szót tanulnánk meg, akkor az agyunk kapacitásának a felét sem vennénk igénybe.

Mindezek a “bámulatos mutatványok” abban az agyban jönnek létre, amely a maga másfél kilójával a tenyerünkben elfér, az egész testünk összsúlyának mindössze 2 százaléka. Nem véletlenül mondta egy agykutató, hogy a legcsodálatosabb műszerünk.

De ennek ellenére van két funkció, amelyet egyszerre képtelen ellátni. A növekedést és a védelmet. A növekedés azt a célt szolgálja, hogy élni tudjunk tovább. A több milliárd sejtünket, amelyek elhasználódnak, állandó jelleggel el kell hogy takarítsa a makrofágok által (elpusztult sejteket megemészti), majd újakat épít fel.

A szervezetünket -beleértve az agyunkat is- semmi sem szabad, hogy gátolja ebbéli tevékenységében. Létfontosságú feladatot lát el egészségünk érdekében. Ezt nevezzük tehát növekedésnek. A védelem tekintetében pedig a következőt kell megemlíteni:

“Nem lehet optimális növekedést elérni akkor, amikor a védelemmel van elfoglalva, mert általában csak az egyikre tud koncentrálni.” /Dr. Caroline Leaf/

Ha stresszes az életünk, akkor ez nagyon sok energiát emészt fel, így a védekezéssel kell foglalkoznia és nem a növekedéssel. Hosszan tartó stressz hatása esetén kortizol nevű hormon szabadul fel, ami az egész szervezetünket gyengíti, főleg a memóriahálózatunkat. Ez zsugorítja az agyunkat, és a csodálatos funkciói gyengülnek, főleg a tanulási és az emlékezőképességünk.

“Amikor a stressz miatt nő a kortizolszint, és túl sok kortizol kerül az agyba, a memóriát ez időlegesen összezsugorítja, és így bizonyos emlékekhez nem tudunk hozzáférni. Hasonló ez egy vizsgálathoz, ahol az ember semmire nem emlékszik, aztán mikor megnyugszik, és a szervezet állapota ismét normalizálódik, hirtelen minden eszébe jut, amit megtanult. Ennek az az oka, hogy normális állapot visszatérésekor a káros kémiai anyagok mennyisége csökken, memóriánk a szó szoros értelmében felpumpálódik, és így az emlékek újra hozzáférhetővé válnak.” /Dr. Caroline Leaf/

Amikor komoly és hosszan tartó stresszhelyzetben élünk, a kortizol hormon hatása miatt felborul az agyunk kémiai rendszere, és zsugorodni fog. Gátolva ezzel a tanulási, emlékezési, gondolkodási, kreativitásra képes tehetségünket.
Ha segítjük az agyunkat és ezen keresztül az egész szervezetünket, hogy a növekedéssel foglalkozzon, és ne az állandó jellegű védekezéssel, akkor még idős korban is rendkívüli dolgokra képes az emberi elme.

“Az idegrendszerrel foglalkozó más fantasztikus kutatási eredményekből megtudhatjuk, hogy az agyunk soha nem használódik el, sőt gyakori használata kifejezetten hasznos!” /Tehetség vagy! című könyv 18.o./

Még egy 100 éves ember is olyan állapotban tudja tartani az elméjét és tanulási képességét, emlékező készségét, mintha fiatal volna, ha használja azt. Példák sokasága bizonyítja ezt:)

Hozzáállásunkon, életmódunkon, táplálkozásunkon múlik, hogy az agyunk folyamatosan sorvad, vagy fiatal állapotban marad idős korban is! Ami rajtunk múlik, azt tegyük meg, hogy a növekedést tudja előmozdítani bennünk. Ne a helytelen gondolkodásunk miatti kimerítő védekezéssel legyen elfoglalva.

“Amikor gondolkodsz, változtatod az agyadat. Ha helyesen gondolkodsz, és ennek megfelelően élsz, egyre inkább pozitív irányba alakul az elméd. Ha megértjük az egészséges és a mérgező gondolatok hatását agyunkra, rájövünk, hogy a Teremtő mekkora lehetőséget adott nekünk!” ( Dr. C.L.)

Kívánom Isaac Newtonnal együtt én is, hogy legyünk olyan diákok, akik agyuk épségének megőrzése érdekében -kortól függetlenül- mindig tanulni akarnak:)

Kecskeméti János

Facebook kommentek