Kamala Harris, az USA új alelnöke bevándorló szülők gyermekeként született Kaliforniában, édesapja Jamaicából, édesanyja Indiából költözött az Államokba. Szülei nagyon fiatalon kerültek új hazájukba, ahol később rendkívül sikeressé váltak. Az apja közgazdaságtant tanított a Stanford egyetemen, az édesanyja rákkutató biológus volt. A férje pedig amerikai zsidó családból származik. Joe Biden szavaival élve: az ő története, Amerika története. Demokrata, akinek államügyészként a karrierje nagy része a bűnözés elleni harcban telt.

Az Egyesült Államok új alelnökeként pedig nem csak azért került fókuszba, mert ő az ország első női alelnöke. Az elnök Joe Biden ugyanis 78 éves, már a kampánya legelején is nyíltan kijelentette, hogy csak egyetlen ciklusra készül megválasztása esetén. A néhány hónappal ezelőtti közvéleménykutatások szerint pedig a demokrata szavazók többsége úgy gondolja, hogy valószínűleg nem fogja kitölteni a 4 éves mandumát. Az amerikai törvények szerint az elnök halála, lemondása vagy egészségügyi állapota miatti alkalmatlanná válása esetén az alelnök venné át a szerepét. Jelenleg erről egyelőre felesleges spekulálni, mivel azonban Biden csak egyciklusos elnök lesz, így nem kell tartania, párton belüli riválist látnia az- eddig inkább szimbolikus- alelnöki munkára készülő Kamala Harristől . Az szinte bizonyosnak látszik, hogy már ebben a ciklusban megpróbálják Harrist felépíteni a következő választásra, ezért az alenöknek minden eddiginél nagyobb befolyása lesz az Egyesült Államok politikájára.

És hogy mi várható tőle a jövőben, mit képvisel majd? Azt az eddig megnyilatkozásai alapján röviden összegezzük:

Adózás: Világszinten jellemző általánosság, hogy míg a jobboldali politika inkább az adócsökkentésben és az ezen keresztül történő fogyasztásösztönzésben, valamint a fegyelmezett pénzgazdálkodásban hisz, addig a baloldal a jóléti szociális juttatásokat adóemelés útján vagy hitelekből, az államadósság növelésével szokta biztosítani. Most is fontos eleme volt a republikánus ellenkampánynak, hogy ha Biden nyer, akkor biztosan adókat fognak emelni. Erre minden valószínűség szerint sor kerül majd, ha azonban ez részben a Harris által megálmodott módon történik majd, akkor az egy egészen vonzó változat is lehet.

A demokrata alelnök ugyanis a legfelső jövedelmi szintű 1%-hoz tartozók adóját növelné (a 37%-os levonás nőne 39,6%-ra). Emellett jöhet a kiterjedtebb ingatlanadó, a cégek megemelt társasági adója is. Azonban az évi 100.000 dollár alatt kereső házaspárok vagy egyedülállók esetén egy úgynevezett “refundable tax credit” kerülne bevezetésre, ami egyedülállók esetén havi 250 dollárt, házaspárok esetén havi 500 dollárt juttatna a családnak. Mintegy 80 millió amerikai profitálna ebből. A támogatás egyetlen feltétele, hogy munkahellyel és onnan származó bevétellel kell rendelkezni, aminek célja a munkavállalás ösztönzése. Ebben a kérdésben azonban sok múlik majd a szenátus összetételén, mivel itt még könnyen republikánus többség lehet.

Egészségügy terén folytatná és még jobban kiszélesítené az Obamacare-t, aminek röviden a lényege, hogy akkor sem kell meghalnod, ha nincs elég pénzed. Ha röviden összegeznénk, akkor az elképzelés nagyon hasonlít az európai egészségügyi rendszerre, mely csökkentené az amerikai biztosításalapú egészségügy súlyát és az annak való kiszolgáltatottságot, és erősítené az úgynevezett társadalombiztosítást. Ez aztán a baloldali-radikális gondolat, mondta a kampányban Trump. És valóban, radikális:)

Közbiztonság kérdésében egyetértenek abban Bidennel, hogy nem igazán szeretnék csökkenteni a rendőrség költségvetését. Ezen a téren bizonyosan meg kell majd küzdenie a párton belüli Bernie Sanders, Alexandria Ocasio-Cortez, Elizabeth Warren vezette szélsőbalos politikusokkal, ahonnan Harris már többször megkapta, hogy nem áll ki eléggé a feketék mellett. Harris a múltban többször ellenezte a büntetési tételek enyhítését, nem támogatta a halálbüntetés eltörléséről szóló kaliforniai népszavazást, és nem állt ki a marihuána fogyasztásának liberalizálása mellett sem.

Külpolitikai téren a republikánus oldal bizonyára szakítani fog Trump “America First” politikájával, amely ezen a területen annyit tesz, hogy a világ nem globális közösség, hanem egy küzdőtér, amelyben a szereplők a minél előnyösebb pozíciókért versengenek, és amiben az Egyesült Államok is maximális erőbedobással kíván részt venni. Gazdasági háború a fegyveres konfliktus helyett. A demokraták minden jel szerint inkább visszatérnének a világ vezetője (csendőre) szerephez, a demokrácia és szabadságjogok őrizőjeként. Itt azért meg kell jegyezni, hogy utóbbi nevében talán több háborút robbantottak ki, mint bármi más esetben a történelemben. Trumpról még a kritikusai is elismerték, hogy kormányzása egyik legnagyobb erénye volt, hogy nem robbantott ki új háborút.

A jelen legnagyobb kihívása egyértelműen a koronavírus okozta válság megoldása lesz. Az alelnök november 20-ai twitter posztjában deklarálta, hogy ingyenes tesztelést és ingyenes oltást terveznek biztosítani mindenki számára.

Klímapolitikában a republikánus kormányzat szöges ellentéte várható. Trump hite szerint a klímaváltozás egy hoax (kacsa), amit a kínaiak találtak ki. Harris ezzel szemben erőteljes környezetvédő, valószínűleg dollármilliárdos támogatásokra lehet számítani a megújuló energia-szektorban.

Hogy milyen alelnök lesz Kamala Harris? Ezt egyelőre csak találgatni lehet. Attól azonban szerencsére nem kell tartani, hogy Harris kinevezése miatt “Joe Biden megadta magát a radikális baloldalnak.”

Hagymási Tamás

Facebook kommentek