Az emberiség kétségbeesve keresi a megoldásokat a túlélésre. Vizsgálja, hogyan lehet létrehozni jól működő társadalmakat, akár mesterséges intelligencia létrehozásával, és hogyan menthetné át magát az örökkévalóságba. Ezért jutottak el a kutatók a levélvágó hangyák megfigyeléséig, akiknek az élete nagyban hasonlít az emberi társadalom összetettségéhez. Ők egy szupercsapat, mi viszont nem. Miért? Az összehasonlító elemzések során kiderült, hogy az alapvető különbség az, hogy az emberi társadalomban mindenki a maga célját akarja elérni, míg a hangyáknál egy a közös cél.

A levélvágó hangyák messzemenően sikeresek a közösségi életükben. Társadalmi felépítettségük hasonló az emberekéhez. Egyes kutatók a „szuperszervezet” jelzőt használják rájuk. Egy-egy boly egységként működik. Rengeteg érdekességet tudhatunk meg róluk, ha rákeresünk a neten (én egy BBC-Eart dokumentumfilmet láttam róluk). Például, hogy miben legek az emberekhez képest. Vagy, hogy miért olyan eredményesek apró termetük ellenére.

Nagy figyelmet érdemeltek ki a jövőkutatóknál és az agykutatóknál is. Azoknál a tudósoknál, akik a mesterséges intelligenciát szeretnék létrehozni. Néhány érdekesség róluk:

Ezek a parányi, mikroaggyal rendelkező kis teremtmények példaértékűek a hatékonyságukban. 21-22 méter magas boly-városokat építenek, amelyekben tökéletes a szervezettség és a rend. Gombatenyésztők. A pengénél élesebb csáprágóikkal levágják a leveleket, aztán a bolyba szállítják. Majd szétrágják, és az általuk termelt enzimmel ezt a pépet beoltják, ami karfiolszerű képződményként gombává alakul. Ezekbe ágyazzák be a petéket, amiben kikelnek az utódok, és így táplálékhoz jutnak.

A bolyokban keltetők, bölcsődék, élelmiszerraktárak, klimatizált szellőzőrendszerek, labirintusszerű folyosók, termek húzódnak meg. Legvédettebb helyen az anyakirálynő van, akit etetnek is, s az ő feladata a szaporodás. Külön genetikai kóddal születnek a dolgozók, a felderítők, a harcosok, a dajkák és az utódokat létrehozók. Például a felderítők kémiai szaganyagot hagynak maguk után, egy nyomvonalat, amin keresztül a dolgozók és a szállítók eljutnak a megfelelő táplálékig, és ezen keresztül térnek vissza a bolyba. Kísérleti megfigyelés során a kutatók levettek a nyomvonalról egy dolgozót, majd megnézték: merre indul el ezután. A hangya tétován keringett maga körül, nem bírt tovább menni. Csak a boly által biztosított egységben tudnak igazi katonacsapatot alkotni.

Az is érdekes, hogy külső támadás esetén miként zárnak össze. A harcosok életüket feláldozva a végsőkig küzdenek a boly fennmaradásáért. Miként hat rájuk a párzási időszak és az, hogy van náluk is nyugdíjazás. A levélvágók csáprágói idővel megkopnak, ők maguk elöregednek, de továbbra is hasznosak maradnak a boly számára, mert részt vállalnak az utódgondozásban.

Miért érdemes ezeknek a parányi lényeknek az életére figyelnünk? Mert a teremtő Isten példaként adja elénk az ő tökéletesen működő társadalmukat. Döbbenetes szembesülni azzal, hogy az embert is kódolt programmal engedhette volna útjára a világba. Ebből remekművek sokasága épülhetett volna -a levélvágókéhoz hasonlóan- robotikus vezényléssel. De velünk nem ez történt.

Szabad akarattal, egyéni talentumokkal alkotott meg minket, az ő képére és hasonlatosságára (I. Mózes 1:27). Lehetőséget adott az értelmes átgondolásra, tervezésre, alkotásra és fejlődésre. Gondoljuk meg: ehhez képest hol tart ma -az eltelt- több mint 6000 év után az ember az ő istenképűségével?

Kutatólaborokban, vegykonyhákban, a hadiiparban, az űrkutatásban, különböző mérnöki találmányokban megpróbálja az ember lemásolni a teremtett világ alkotásait. A ma embere már istent játszik, de az erkölcs nélküli modern fejlesztések csak pusztításhoz vezethetnek. Visszaélések sokasága történik ez által, pedig bennünk, emberekben is van egy „beépített kód”: ez a lelkiismeretünk. Bármekkora az ismeret, a tudás, a képesség a nagy dolgok létrehozására, mégiscsak élettelen, működésképtelen közösségek születnek anélkül a lelkiség nélkül, amiről Ezékiel könyve 37: 14 verse ezt mondja: “És adom az én lelkem belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr szóltam és megcselekedtem…”

Szabó Kata

Facebook kommentek