Napjainkban sokat hallani a GMO-król (genetically manipulated organism: genetikailag módosított élőlény), sokszor akár egészségre veszélyes élelmiszerforrásként feltüntetve, de mindenképpen negatív felhanggal. Mi igaz ezekből? Van tényleges alapja a GMO-tól való félelemnek, és ha igen, mi az?
Mi a DNS?
Köztudott tény, hogy minden élőlény biológiai információja a DNS-ben tárolódik. A DNS a bázispárok (A-T, C-G) sorrendjével kódolja az információját, amik géneket (fehérjéket kódoló DNS-szakaszok és az ezekhez tartozó szabályozó részek) és nemkódoló szakaszokat alkotnak. Egy gén egy fehérjének a termelését szabályozza (módosításokkal több variáció is legyártható), azon keresztül irányítja a sejt működését. A gének nem függenek a sejttől: elméletben bármely gén bármely sejtben ugyanúgy működik, azonban nincsen minden sejtnek szüksége minden génre, ami előfordul az élővilágban, ezért rendelkezik minden élőlény különböző DNS-sel.
Az emberiség már ősidőktől fogva igyekszik változtatni az élőlények genomján (a gének összessége). A hagyományos folyamatot keresztezésnek, nemesítésnek, hibridizációnak nevezzük. Ennek a lényege, hogy különböző fajú, fajtájú hím és nőstény egyedeket szaporítunk, azzal a céllal, hogy a szülők különböző előnyös tulajdonságait vegyítsük egy utódban. Példák: eper, sárgarépa, borsmenta, kukorica, öszvér, zebroid, liger stb. Genetikai szinten keverednek az anyai és apai gének, így az utód mindkét szülő tulajdonságait mutathatja.
Miben tér el a GMO?
A génmódosítás lényege, hogy nem rokon élőlények génjeit keverjük, esetleg törlünk egy gént egy élőlényben. Az eredeti élőlények természetes úton nem lennének képesek szaporodni (pl. a kukorica és egy baktérium), és nem is a teljes genomjukat keverjük, csupán egy gént juttatunk át a donor élőlényből a fogadó élőlénybe. A donor gén egy olyan fehérjét kódol, ami a termesztők számára előnyös tulajdonságot idéz elő.
Leggyakrabban génmódosított élőlények: kukorica, szója, gyapot, papaya, rizs, paradicsom, canola, burgonya, zöldborsó. Állatokat nem génmódosítanak.
Fontos még megismerni a GMF (genetically modified food – genetikailag módosított étel) fogalmát: olyan élelmiszer, ami GMO vagy GMO-t tartalmaz. A definíció ellenére gyakran GMF-nek tartják azokat az élelmiszereket is, amelyek GMO-val táplált élőlényektől származnak (GMF tej- és hústermékek, GMF élesztő). A második csoportból származó „GMF”-ek egyáltalán nem tartalmaznak fajidegen géneket.
Mekkora változást jelent egy élőlény génmódosítása? Egy gént adnak hozzá egy átlagosan kb. 25 000 génből álló genomhoz, ezáltal a genom 0.000 000 7%-ban, a fehérjetermelés 0.000 04 %-ban változik. Mi hatása van ennek a fogyasztóra? A válasz: semmi.
Az emésztőrendszerünkbe kizárólag idegen DNS jut be (feltételezhetően egyikünk sem kannibál), amit mindig összetevőire (cukor, foszfát, bázisok) bontunk le, a szervezetünk nem képes érzékelni, hogy az elfogyasztott táplálékban a DNS módosított az eredetihez képest, ugyanúgy bontja le, mint bármely más DNS-t. A GMO élőlények nem „tudják”, hogy az egyik génük nem a sajátjuk, a gén ugyanúgy működik bennük, mint a donor élőlényben (a genetikai kód univerzális – ez az egyik bizonyíték arra, hogy minden földi élet egy forrásból származik).
Miért génmódosítjuk az élőlényeket?
A GMO nem egyetlen dolog, számos különböző típusa van, különböző előnyökkel és lehetséges veszélyekkel, nem kezelhetjük őket egységesen. Fajtól függően egyes fajokat ellenállóvá teszünk növényvédő szerekkel szemben (pl. szója), mások kártevő-ellenállóvá válnak (pl. kukorica). Az USA-ban a GMO-knak köszönhetően 2,2 millió tonnával több ételt és ruhaanyagot termelnek, 21 millió tonnával kevesebb növényvédőszert felhasználva. Állítanak elő tápanyagban gazdagabb GMO-kat is, például az aranyrizst, ami GMO-nak köszönhetően béta-karotint termel, ami az A-vitamin előanyaga (világszinten az A-vitamin-hiány a top 3 hiánybetegség között van). GMO baktériumokkal termeltetnek többek között inzulint és többféle vakcinát, de kísérleteztek például a fogszuvasodást okozó baktériumok tejsavtermelő képességének megszüntetésével is.
A GMO-k összességében nagyobb hozamot biztosítanak kevesebb munkával, kevésbé veszélyesek a munkásokra a csökkentett növényvédőszer-használat miatt, gazdagabbak lehetnek tápanyagokban, alkalmasak lehetnek szélsőséges körülmények között növekedni, és allergén-mentesekké is válhatnak.
Milyen hátránya van a GMO-nak?
A legfontosabb leszögezni: az emberi egészségre minden kutatás alapján semmi káros hatásuk nincs. Azonban egyéb tényezőket is figyelembe kell vennünk az értékítélet idején. A növények beporzás segítségével szaporodnak, ami szupergyomokhoz és jogi problémákhoz vezethet. A növényvédőszer ellenállóvá génmódosított növények pollenje elméletben megfertőzheti a gyomnövényeket is, ezáltal növényvédőszer ellenálló szupergyomok jöhetnek létre (a korábban lehetetlennek tartott glifozát-ellenállás is felbukkant már a gyomok között).
A GMO növényeket mindig szabadalmak védik, törvényesen csak a gyártótól lehet őket beszerezni. Azonban a GMO növényeket nem érdeklik a földhatárok, ha a pollenjüket átviszik a rovarok vagy a szél a szomszédos földre, a nem-GMO növényeket is beporozzák, így a nem-GMO termelő termése is GMO lesz. Ha ezt a gyártó észreveszi, nagyon komoly pereket indíthatnak a szabadalmuk jogtalan használata miatt. Hiába nyilvánvalóan nonszensz a per alapja, hiszen a nem-GMO termelő nem tudja megvédeni a termését a GMO pollentől, de a jogrendszer sajnos a gyártót támogatja.
Mindemellett a GMO növényeket meddőnek gyártják, hogy a termelők kénytelenek legyenek minden évben megvenni a gyártótól az új magot. Ez a két tényező számtalan kistermelő csődjéhez vezetett, akik nem tudták megfizetni a magvakat vagy pert vesztettek befolyásukon kívül eső ok miatt (mindezt súlyosbítják a latin-amerikai korrupt államok, ahol az államvezetés a gyártókkal szövetkezve konkrétan betiltja a nem-GMO termelést).
További probléma, hogy az élővilág alkalmazkodó képességének köszönhetően a kártevők is alkalmazkodhatnak a kártevő-ellenálló GMO növényekhez. Ugyanezen típusú GMO-k károsak lehetnek akár hasznos élőlényekre is (méhek!). Nem kizárt, hogy egyes új géntermékek akár allergének is lehetnek.
Végezetül: amit nem tudunk, azt még nem tudjuk, azaz: lehetséges, hogy vannak egyéb hatásai is a GMO-nak, amiket még nem ismertünk fel.
Végső értékelés: hogyan viszonyuljunk a GMO-hoz?
A GMO-k vitathatatlan előnye a nagyobb hozam kevesebb költséggel és a vegyszerhasználat jelentős csökkentése. A GMO-k tagadhatatlan hátránya a gazdasági károk okozása elsősorban kistermelők körében, a szupergyomok és kártevők fejlődésének kockázata. Ezeket mindenkinek magának kell tudnia mérlegelni, én nem kívánok senkit egyik irányba sem befolyásolni, de ne tévesszük szem elől, hogy a Földön semmi nincsen kockázat nélkül, fontos az előny-hátrány arány.
Mit tehetünk, ha nem akarjuk támogatni a GMO-t? NE indítsunk kampányokat, azt hirdetve, hogy a GMO veszélyes az egészségünkre, rákot okoz, stb. Ez egyszerűen nem igaz. Ehelyett inkább támogassuk a nem-GMO termelőket: a GMO cégeket, mint minden céget a profit érdekli. Ha az emberek nem akarnak GMO-t vásárolni és eltűnik a piacuk, nem fognak GMO-t gyártani, amikor már nincs benne pénz. A „mesterséges” (egyébként tartalmatlan) negatív jelző hangoztatása helyett irányítsuk a figyelmet a gazdasági hatásokra.
Rakaczki Dániel
