„Az ember gondolatai szüleménye. Amit gondol, azzá lesz.” /Gandhi/
Sajnos nagyon sok ember- talán éppen mi is beletartozunk ebbe – szenved amiatt, hogy az évek során megélt fájdalmas élethelyzeteket képtelen feldolgozni, és ez az emlékezés nap mint nap leláncolt állapotban tartja. Így fordulhat elő, hogy a múlt eseményei irányítják a mában is lelki életüket, hangulatukat, viselkedésüket, környezetükhöz való hozzáállásukat.
Nem tudják a jelent megélni, szeretni, vidámnak lenni, tervezni, mert a múltjuk fájdalmas emlékképei, a szó valódi értelmében destruktív, romboló módon úgy raktározódnak el bennük, hogy ezek lelki „egyhelyben toporgásra” kényszerítik őket. Ezt az állapotot a pszichológia lelki retardáltságnak, vagyis egy érzelmileg visszafejlődött, egyhelyben járásnak nevezi.
Az idő könyörtelenül megy előre, telnek az évek, évtizedek, de az illető személy még mindig a hosszú évekkel azelőtti élethelyzetén mereng. Mintha fogságban vergődne. Ezek az emberek az idegrendszerükben kiépítettek egy utat, amelyen ezek a negatív, romboló gondolatok szabadon, minden korlátozás nélkül áramlanak az agyban és a sejtjeikben. „Valójában minden emlékképhez társul egy hozzá tartozó érzelem, amely elraktározódik az agyban, és mint valami fénymásolat, a test sejtjeibe is beépül.” /Ki kapcsolta ki az agyam? című könyv 21.o./ „Nem csak az agyunkban raktározódnak el az emlékek; a testünk is őrzi őket különböző sejtekben. Ezeknek a sejteknek van memóriája, illetve az agy és a sejtek kommunikálnak egymással. Ha az agyunk egy bejövő információt aggódásként vagy depresszióként értelmez, akkor a testünk összes immunsejtje azonnal megkapja ezt az értelmezést. Ezt a jelenséget a szakma test-elme kapcsolatnak nevezi.” /Ki kapcsolta ki az agyam? című könyv 95.o./
Minden másodpercben építő vagy romboló gondolkozásmódunk következményét tapasztaljuk meg, amint olvashattuk sejtszinten is. „A mérgező gondolatok negatív és aggódó érzelmeket váltanak ki. Ezek olyan biokémiai anyagok termelését eredményezik, melyek stresszt okoznak a testben, elraktározódnak az agyban és a test sejtjeiben is.” / Dr. Caroline Leaf/
Az agyunkban hogy néznek ki a gondolatok? Talán első olvasásra érdekes kérdésnek tűnhet. De ma már tudományosan bizonyított tény, hogy a gondolatainkat ábrázolni tudjuk. „A gondolatok úgy néznek ki, mint egy fa és annak ágai. Ahogy nőnek, egyre maradandóbbá válnak, egyre több ágat növesztenek, és a kapcsolódási pontjaik is egyre erőteljesebbek.” / Ki kapcsolta ki az agyam? című könyv 19. o./
Itt társul egymáshoz a Biblia és a neurológia tudománya. „Ahogy az ember gondolkodik, olyanná válik.” /Példabeszédek könyve 23:7./ Vagyis bár láthatjuk, hogy a rossz gondolataink terebélyes fává növekedhetnek és ágai „minden egyes sejtünket is megsérthetik”. Mégis: ha akarunk változtatni, és elhagyjuk a múltunkból visszamaradt beidegződéseket, akkor egy csodálatos, reményteljes út áll előttünk gyógyulásunk érdekében. Ezt a neurológia tudománya neuroplaszticitásnak hívja. Gondolataink újjáírásának. Újrahuzalozásának, megújításának. Ma már háttérbe szoríthatjuk azt a régi felfogást, hogy az agyunk olyan, mintegy gép: ha elromlik, akkor nincs vele mit tenni, ilyen marad. Ez a múlt, ezen túl kell lépnünk, mivel kiderült: nem vagyunk testünk és biológiánk foglyai. Igenis megtudjuk változtatni eddigi gondolatainkat. Le tudjuk tépni a múltunk mentális láncait. Szabad emberként élhetünk. Képesek vagyunk a gondolataink felett uralmat gyakorolni. „Azonban a neuroplaszticitás, korunk új neurológiai tudományága bebizonyította, hogy az agy képes átstrukturálni önmagát, képes megváltoztatni és átalakítani az idegpályák szerkezetét, amikor gondolkodunk. Az agy képes igazodni egy sérüléshez, és felül tudja írni a mérgező gondolatokat és rossz tanulási mintákat is. Ez a felfedezés rendkívüli jelentőségű, mivel azt mondja, hogy igenis lehetséges, hogy a MÚLT LÁNCAIT SZÉTTÉPJÜK! Az agyunk képes változni, fejlődni, és ezt a folyamatot akár irányíthatjuk is a gondolatainkkal. Agyunk neuroplaszticitásának – változásra való képességének – vizsgálata felvázolja az emberi agy korlátlan lehetőségét. Hatalmas reményt ad, teljesen ellentmondva a változatlan agy korábbi, téves teóriájának.” /Tehetség vagy! című könyv 22.o./ Pál apostol kétezer évvel ezelőtt a római keresztényeknek neuroplaszticitásról szóló reményteljes üzenetét egyszerűen így fogalmazta meg: „Változzatok el a ti elmétek megújulása által”. /Rm. 12:2./ A Biblia és a neurológia tudománya segítségével tehát kijöhetünk a lelki retardáltság megkötözöttségéből, és gondolkozhatunk szabadon. Erre lettünk teremtve. Fogadjuk meg Forrest mamájának tanácsát, hogy békés jelenünk legyen!
Kecskeméti János
