Az elmúlt néhány évben a vegán (teljesen növényi), illetve a vegetáriánus (húsmentes) étrendet követők száma robbanásszerűen megnövekedett. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az emberek egyre inkább rádöbbenek a hús-, tej- és tojásfogyasztással kapcsolatos egészségügyi, környezetvédelmi és etikai kérdésekre. Ezért egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak ezek fogyasztásával.
A jelenlegi felmérések szerint az európai társadalom 10%-a él ilyen módon, ami körülbelül 75 millió embert jelent. Csak Nagy-Britanniában – a Comparethemarket tanulmánya szerint- a vegán étrendet követő emberek száma 2016 és 2018 között 700 százalékkal nőtt. A kutatók becslése szerint az Egyesült Királyság lakosságának körülbelül 14%-a vegetáriánus.
Franciaországban szintén fellendülőben van a növényi alapú táplálkozás. A vegán és a vegetáriánus ételek eladása 2018 és 2019 között 24 százalékkal emelkedett. Tavaly a felmérések szerint a svédek 30 százaléka az egészséges életmód és a fenntarthatóság érdekében több növényi eredetű ételt fogyasztott. A vegetarianizmus egyre népszerűbb Írországban is. Egy áprilisi tanulmány rámutatott, hogy az ír emberek közel fele kész környezeti és etikai okokból a vegán étrendet elfogadni.
A flexitarizmus is növekszik azok körében, akiknél a húsevés teljes elhagyása nem felvállalható. Ez a fajta fél-vegetariánus étrend elsősorban egy növényekre alapozott diétát jelent, melynek követői azért alkalmanként valamilyen húsokat is fogyasztanak. Az idén Svájcban például több mint két és fél millió ember csökkentette a húsfogyasztását.
Hogy nekünk, magyaroknak is mennyire fontos volna az ebben történő előrelépés, arról már többször írtunk itt, illetve többek között az Index 2019. júniusi cikke is rámutat erre.
Ha szigorúan csak egészségügyi szempontokat veszünk figyelembe, akkor az átlagfogyasztás (65 kg/év) majdnem a duplája az egészségügyileg ajánlott mennyiségnek. Ez esetben napi egy adag hússal számolunk (35 kg/év). A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) megállapította, hogy a magyar felnőtteknek jobban oda kellene figyelnie arra, hogy mit visznek be a szervezetükbe: például vissza kellene venniük az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények fogyasztásából. A zsiradékban gazdagabb húsok és húskészítmények, valamint a magas sótartalmú termékek túlzott fogyasztása ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő egyik rizikófaktor. A füstölt, zsírdúsabb, illetve feldolgozott vörösáru-készítmények nagy mennyiségű fogyasztása pedig egyes daganatos betegségek kialakulását segítheti elő.
Livekindly.com nyomán
