A cukorbetegség (diabétesz mellitusz) jelentősége egyrészt gyakoriságában, másrészt veszélyeiben rejlik. Jelenleg Magyarországon kb. egymillió cukorbeteg él, 90- 95%-uk úgynevezett 2. típusú cukorbeteg.
A civilizált országokban – így hazánkban is – az elmúlt húsz év alatt megháromszorozódott a számuk.
A cukorbetegekre 8-10 évvel rövidebb átlagos élettartam jellemző.
A Föld lakosságára vonatkoztatva minden 1. másodpercben meghal egy ember a cukorbetegség szövődményei miatt.
Mikor mondjuk valakire, hogy cukorbeteg?
Ehhez vércukorszintmérésre van szükség. A diabétesz mellitusz diagnózisa felállítható:
■ ha az éhgyomorra mért vércukorszint eléri vagy meghaladja a 7 mmol/l értéket, vagy
■ ha a cukorterheléses próba során a kétórás érték több, mint 11 mmol/l, illetve
■ ha a bármikor mért vércukorszint 11 mmol/l-nél magasabb.
A cukorbetegségnek két fő típusa különíthető el:
– az 1-es típusú cukorbetegség;
– a 2-es típusú cukorbetegség.
Az 1-es típusú cukorbetegség leggyakrabban gyermekeknél és fiatalkorban fordul elő (de a későbbi életkorban is felléphet).
Az ilyen típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei (bétasejtek) elpusztulnak, így megszűnik az inzulintermelés. Az 1-es típusú cukorbetegségre való hajlam bizonyos fokig örökölhető, de szerepe lehet a kialakulásában a tehéntej csecsemőkori fogyasztásának is. Egyes környezeti tényezők (vírusok) elindíthatják a béta-sejtek pusztulását, amely inzulinhiányhoz, így végül cukorbetegséghez vezet. Ilyenkor a sejtek a cukor helyett zsírt kezdenek használni. A fokozott zsírégetés „melléktermékeként” ketontestek termelődnek, amelyek megváltoztatják a vizelet szagát, kómát okozhatnak. A túl sok glükóz bekerülve a vizeletbe megnöveli annak mennyiségét, kiszáradást okoz, mely szintén kómához vezethet.
Az 1-es típusú cukorbetegeknél az inzulin alkalmazása nélkülözhetetlen.
Az inzulin a hasnyálmirigyünk béta-sejtjei által termelt fehérje. Ahhoz szükséges, hogy a glükóz- (szőlőcukor-) molekulák bejussanak a sejtekbe, amelyek energiát állítanak elő belőlük.
Az izom- és zsírsejtek inzulin nélkül nem tudják felvenni a szőlőcukrot.
A 2-es típusú cukorbetegségnél a fő probléma az inzulinrezisztencia. Ez azt jelenti, hogy a sejtek gyengén reagálnak az inzulinra, csökken az inzulin iránti érzékenységük, reakciókészségük. Így a glükózmolekulák nagy része nem jut be a sejtekbe, a vérben marad, emelve a vércukorszintet. Ez a hasnyálmirigyet arra készteti, hogy még több inzulint bocsásson a vérbe. Tehát ebben az esetben nincs szó inzulinhiányról, sőt még a kelleténél magasabb is a vér inzulinszintje, csak a sejtek nem válaszolnak arra helyesen.
■ Magas vércukorszint esetén a vese is próbálja üríteni a glükózt, jelentős mennyiségű vízzel együtt. Erre vezethető tehát vissza a bőséges vizeletürítés (több liter naponta).
■ Az elveszített folyadék pótlása céljából állandó szomjúságérzés lép fel, emiatt bőséges folyadékfogyasztás jellemzi az illetőt.
■ Bőrviszketés jelezheti a szervezet folyadékhiányát (száraz bőr).
■ Fogyás jelentkezik, annak ellenére, hogy a beteg nem változtatott az étkezési és egyéb életmódbeli szokásain.
■ A magasabb vércukorszint gyengíti az immunrendszert, ezért nehezebben gyógyulnak a sebek, gyakoribbak a fertőzések (pl. húgyúti, légúti, fogíny-), könnyebben kialakulhat rosszindulatú daganatos betegség is.
A tartósan magas vércukorszint a 2-es típusú cukorbetegségben az emelkedettebb inzulinszinttel és a társuló magas vérzsírszintekkel együtt elsősorban az ütőereinket károsítja.
A nagyobb ütőerek károsodása miatt szívinfarktus vagy agyi infarktus következhet be. Ez a két betegség a diabéteszesek között négyszer gyakoribb – halálozásuk 75-80%-ban ezek miatt történik. Az alsó végtag ütőérszűkülete akár végtag-amputációt is szükségessé tehet.
A kisebb erek bántalma eredményezhet:
■ ideghártya-károsodást a szemben, amely fokozatos látásromlást, akár teljes vakságot okozhat.
■ vesekárosodást, mely veseelégtelenségig rosszabbodhat, ekkor a beteg művesekezelésre szorul. A cukorbetegek 10-20%-a veseelégtelenségben hal meg.
■ neuropathiát, vagyis az idegvégződések és a vegetatív idegrendszer bántalmát. Erre utalhat pl. a végtagok szimmetrikus zsibbadása vagy érzéskiesése, gyakran égő fájdalma, de jelentkezhet megváltozott bélműködés, szívritmuszavar, impotencia is.
A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető, hiszen kialakulásában a helytelen életmód játszik szerepet: a mozgásszegénység, az elhízás – elsősorban a hasi típusú elhízás -, az egészségtelen táplálkozás (zsírdús, egyszerű szénhidrátokban gazdag, rostszegény ételek fogyasztása, esti bő étkezések), a tartós stressz. Megfelelő étrenddel és rendszeres testmozgással nemcsak elkerülhetjük a 2-es típusú cukorbetegséget, hanem a már kialakult probléma is kezelhető. A 2-es típusú cukorbetegség tehát (nagyrészt) gyógyítható!
A gyógyulás viszont nem az orvosok kezében van.
Ők nem tudnak életmódot változtatni helyettünk!
Amit tehetnek: vércukorszint-csökkentő tablettákat és/vagy inzulint írnak fel. Az inzulin az 1-es típusú cukorbetegeknél – amint már írtuk – elengedhetetlen. Más a helyzet a 2-es típusú cukorbetegség esetén. Szeretném hangsúlyozni, a vércukorszint emelkedése egy jelzés a szervezet részéről, hogy valamit nem jól csinálunk. Elnyomhatjuk ezt a jelzést (pl. vércukorszint-csökkentő tablettával), de ez olyan, mintha figyelmen kívül hagynánk a szakadékra figyelmeztető jelzőtáblát. Isten úgy alkotta meg a szervezetünket, hogy figyelmeztessen bennünket, ha nem a megfelelő úton járunk.
Ha már kialakult a betegség, a teljes kalóriabevitelt 20-25%-kal csökkenteni kell. Kerülni kell minden látható zsiradékot (minden állati zsiradékot, de az olajakat, a margarint is) és finomított szénhidrátot (cukrokat, fehér lisztet). Az összes bevitt kalóriának legfeljebb 10%-a származhat zsiradékból (rejtett zsír). Naponta legalább 50 g élelmi rostot kell bevinnünk a táplálékkal.
Teljes értékű gabonát, friss gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket és kevés olajos magvat fogyaszthatunk. A gabona lehet búza (leginkább tönköly-búza), barnarizs, zab, zabpehely, köles, hajdina, rozs, árpa. Az ezekből készült teljes kiőrlésű liszteket használjuk a kenyerek és egyéb pékáruk elkészítéséhez fehér liszt helyett.
Együnk minél több gyümölcsöt, de az érett banánnal, dinnyével, szőlővel legyünk nagyon mértékletesek, a gyógyulás időszakában inkább kerüljük ezeket. Ugyanez a helyzet az aszalt gyümölcsökkel, pl. a mazsolával is.
Édesítésre steviát vagy reszelt almát használjunk, minden más édesítőszert célszerű kiiktatni a gyógyulás érdekében. A zöldségek közül kiemelkedően jótékony hatásúak a zöld leveles zöldségek: saláták, sóska, spenót, káposztafélék, kelbimbó, brokkoli, karfiol. Hüvelyeseket hetente többször is fogyasszunk, változatosan. Az olajos magvak közül az őrölt lenmag mindennap szerepeljen az étrendünkben. A többi olajos magvat csak a főzés során használjuk (pl. növényi tejek és tejföl, habarás, fasírtok, pástétomok készítéséhez), külön már ne rágcsáljunk belőlük. Csökkentsük sófogyasztásunkat, naponta legfeljebb egy teáskanál só lehet összesen az ételeinkben. Az étkezések időpontjai esetében törekedjünk a rendszerességre.
Napi 6-8 pohár tiszta víz (1,5-2 liter) elfogyasztásával felére csökken a szívinfarktus kockázata. Segít abban is, hogy ne nassoljunk és ne vacsorázzunk.
Igyekezzünk minél több időt tölteni a szabadban, a séta ezért is az egyik legjobb testmozgás.
A legtöbb, az egészségünket meggyengítő stressz forrása a félelem és az aggodalmaskodás. Számos technika létezik, mely a szorongások oldására irányul, azonban ezek csak felszínes megoldásokat kínálnak. A létünkért, megélhetésünkért, egészségünkért érzett aggodalmak legtökéletesebb ellenszere a Gondviselésbe vetett bizalom. Isten a legparányibb élőlényeknek is gazdagon gondját viseli, miért ne tenné meg ugyanezt értünk, em- berekért is. Előre tudta, hogy elfordulunk az ő tanácsaitól, ezért a szervezetünkbe olyan mechanizmusokat épített, hogy az képes legyen regenerálódni. Figyelmen kívül hagyni szeretetét, nélkülözni tanácsait, segítségét, természetesen lehetséges, csak értelmetlen.
Ha ezt a néhány alapvető tanácsot megfogadjuk és betartjuk, a gyógyulás néhány hét alatt bekövetkezhet. Ez tablettákkal soha nem érhető el. A gyógyszerekkel legfeljebb optimális szinten tarthatjuk a vércukorszintet, ám ehhez is folyamatosan szednünk kell azokat.
Az életmód-változtatás a cukorbetegséghez vezető okot szünteti meg.
Forrás: Dr. Pásztor Judit
New Start Életmód- központ
(Forrás: Nyitott Szemmel Magazin)
