Védekező rendszerünk 70 százaléka a vékony és vastagbélben található. Ha a káros és hasznos baktériumok közötti egyensúly felborul, az immunrendszerünk 70 százaléka lebénul.
Bélrendszerünk számos hasznos és káros baktériumnak ad otthont. A vékonybél utolsó szakaszában és a vastagbélben 400-500 mikrobafaj él, számuk több száz billió, ami súlyban kifejezve igen tetemes: 1,5-1,8 kg. Székletünk nagy része is belőlük áll.
Védekező rendszerünk 70 százaléka a vékony és vastagbélben található. Ha a káros és hasznos baktériumok közötti egyensúly felborul, az immunrendszerünk 70 százaléka lebénul. Az egészségre ártalmas baktériumokat a hasznos baktériumok tartják kordában úgy, hogy nem engedik őket túlszaporodni. A baj akkor kezdődik, amikor ez az egyensúlyi állapot megbomlik, – például antibiotikumok szedésekor – amellyel a bélflóránkat tönkretesszük. Ilyenkor a betegség kórokozóival együtt a bél baktériumai is jelentősen kipusztulnak.
A károsak nagyon hamar visszatelepülnek, míg a hasznosak nem, és megszűnik a korábbi egyensúlyi állapot. Minden antibiotikumos kezelés után pótolni kellene a hasznos bélflórát, pl. a Protexin kapszulákkal.
Találó a kínai mondás: a halál a belekben lakozik. Isten tökéletes védelemmel látta el szervezetünket, de a mi döntésünkön, életmódunkon és táplálkozásunkon múlik, hogy az immunrendszerünk a maximális hatásfokkal működik-e, vagy nagyrészt tehetetlenné válik.
A bélflóra kialakulása
A kezdő bélflórát a gyermek a szülőcsatornán keresztül kapja meg.
Amilyen az anya hüvely és bélflórája, olyan lesz a gyermeké is. Minden helyes és helytelen szokás, szenvedély, életmód és táplálkozás következményét, de még a bélflóra összetételét is átadjuk az utódainknak. Az újszülött bélrendszerében először semmi baktérium nincs. Születés után először a hasznos baktériumok telepednek be, majd később, az anyatejes táplálás során kerülnek be a hasznos Bifido és Lactobacillus törzsek, az antitestek és a makrofágok, az immunrendszer katonái, amelyek védik őt a fertőzésektől.
Az anyatej laktoferrint is tartalmaz, ezek pedig gátolják a káros E-coli baktériumok szaporodását.
Ha az anya a terhesség alatt nem evett valamilyen ételt, a gyermek szervezete ezt az ételt nem fogja felismerni, idegenként kezeli, és allergiát okozhat.
Sok csecsemő a tápszert is idegenként fogadja, hiszen az anya terhessége alatt ilyet nem fogyasztott. További problémákat okozhat, hogy a tápszer egyszerre kb. öt új tápanyagot tartalmaz, ráadásul szintetikus adalékanyagokat is, melyekkel a gyermek szervezete nem tud mit kezdeni.
Ezért tanácsos legalább egy hétig csak egyféle élelemmel ismertetni meg a gyermeket, hogy az immunrendszere ne ellenségként, hanem barátként fogadja. A belénk épített védelmi rendszernek is tanulnia kell, a tanuláshoz pedig idő szükséges.
Az anyatej 3-4%-ban nukleotidot is tartalmaz, aminek a segítségével a hasznos baktériumok legyártják a saját DNS-üket. Anyatej nélkül tehát nem alakul ki egészséges bélflóra.
A rossz bélflóra következményei az emésztési problémák, a gyenge immunrendszer, erős hajlam a gyerek és felnőttkori fertőzésekre valamint a különböző allergiás megbetegedésekre
Hasznos bélbaktériumok betelepedése után megjelennek a káros és kétarcú baktériumok is, melyek elszaporodását és térnyerését a Bifido és Lactobacillusok megakadályozzák.
Ha a csecsemő egészséges, akkor székletének pH-ja 5. (lakmusz papírral ellenőrizhető)
Felnőtteknél rosszabb esetben enyhén lúgos irányban változik, ilyenkor rothadás van beleinkben.
A káros baktériumok (Clostridiumok) száma óriási, a vastagbélrák esélye nagyon nagy.
Csecsemőknél a hasznos baktériumok a bélflóra 98%-át alkotják, legújabb felmérések szerint Magyarországon a felnőttek bélflórájának mindössze csak 12 százalékát teszik ki a hasznos baktériumok, a többi mind káros. Majdnem fordítottá vált az arány!
Mi a bélbaktériumok szerepe?
- Biztosítják a bélrendszer védettségét
- Gátolják az allergiás folyamatokat
- Folyamatosan erjesztenek, és ha a fermentációs termékek hasznosak, nagyon jó az emésztésünk.
- K, B1, B2 és B12 vitamint, folsavat, biotint, pantoténsavat termelnek. Az egészséges bélrendszerben és szájflórában elegendő B12 termelődik. Csak akkor van probléma, ha antibakteriális fogkrémet használunk, mert így elpusztulnak azok a baktériumok, amelyek a B12-t előállítják, vagy ha étkezés után rögtön fogat mosunk, akkor ezt a vitamint is kiöblítjük a szánkból. A fogromlásnak nem a fogmosás hiánya az oka, hanem a helytelen táplálkozás. (fehér cukor, fehér liszt stb.) Ha egészségesen táplálkozunk, elég, ha felkelés után és lefekvés előtt mosunk fogat. A B12 vitamin hiányért nagyrészt a modern mezőgazdaság felelős, mert a szerves trágya helyett műtrágyát használ, így az ürülékben lévő baktériumok, amelyek a B12-t előállítják nem kerülnek a haszonnövényekbe.
- A baktériumok helyreállítják a bélfalat. Az antibiotikus kezelés ezzel ellentétes hatású. Bélhámosodásnál gyulladáscsökkentőt termel a szervezet. Olyan antibiotikus anyagot, amely nem a hasznos baktériumokat. hanem éppen ellenkezőleg, a káros baktériumokat pusztítják el.
A hazai lakosság 15 százalékának irritábilis bélnyálkahártyája van, amely hasmenésben, görcsökben, puffadásban nyilvánul meg. Ez a károsodott bélflóra következménye.
Mitől megy tönkre a bélflóránk?
Elsősorban a bevitt tápláléktól. A hagyományos magyar konyha kimondottan az egészséges bélflóra ellen dolgozik.
A húsból, tej és tejtermékekből, fehér lisztből, tojásból, erős fűszerekből, fehér cukorból álló, állati zsírokat és sok olajat tartalmazó étrend savasít és irritálja a gyomor nyálkahártyáját. Megváltozik a beleink pH értéke, de a legnagyobb probléma, hogy egész szervezetünk: a testnedvek és a szövetek is elsavasodnak. Ez pedig kaput nyit mindenféle betegség előtt.
A hosszantartó stressz következtében is változik a bél állapota. Kevés nyál termelődik, a vér az izmokba áramlik, és az emésztőrendszer számára kevés jut. Stressz hatására változik a hormonműködés, mely az enzimtermelést is befolyásolja. Ilyenkor túl sok pepszin és sósav termelődik, amitől a gyomorfal károsodik és gyomorfekély lesz a következménye.
Ha a hasnyálmirigy kevés enzimet termel, szintén rossz lesz az emésztés, – gázok és puffadás teszik kellemetlenné életünket. A vegetáriánus táplálkozás a hasznos baktériumok beépülésének kedvez.
Az ártalmas baktériumok; a Clostrídium és coli törzsek, akkor kerülnek túlsúlyba, ha a hagyományos, fehérje-dús, húsos, tejes, zsíros, olajos, cukros, fehér lisztes étrenden élünk. A Salmonella, Listéria baktériumok, amelyek a tojásban és húsban találhatók és az influenza vírus visszaszorítják a hasznos baktériumokat.
A hasznos és káros baktériumok versengése és az álarcos baktériumok
Az egészségtelen, rosthiányos táplálkozás miatt székrekedés alakul ki. Ha a széklet túl sokáig tartózkodik a vastagbélben, akkor a fermentáció (erjedés) helyett rothadás történik, és ekkor a kétarcúak leveszik az álarcukat és fekáltoxinokat termelnek. Mivel a vastagbélben vízfelszívódás van, ezért az ebben lévő fekáltoxinok is bejutnak szervezetünkbe
Ennek következményei lehetnek az idegrendszeri zavarok; aluszékonyság, fáradékonyság, kedélyzavarok emlékezőképesség romlása, a rákbetegségek, és az ekcéma.
A baktériumok versengenek a táplálékért a székletben Ezt a versengést mi irányítjuk, mert azt eszik, amit adunk nekik. Beleinkben mindig kevés az étel az ott élő összes baktériumnak, így amelyik nem jut élelemhez, elpusztul.
Ha túl sok az állati fehérjét fogyasztunk (hús, tej, sajt, tojás), és kevés a rostot, a káros baktériumok örülnek neki, a Lactobacillus viszont éhen hal, és elpusztul.
A következménye: puffadás, diszkomfort érzés, hasmenés és székrekedés váltakozása.
A hasznos baktériumok szaporodásához tehát változtatni kell az étrendünkön.
Az allergia és a vitaminhiány a belekben kezdődik?
A pollenérzékenység biztos jelzés arra, hogy a bélrendszerrel probléma van.
A bél és a tüdőnyálkahártya között kapcsolat van. Mivel szervezetünk a tápanyag útját nem tudja lezárni, hogy orvosolni tudja a problémát, a légutakat zárja le. Ezért van az, hogy érzékenyek leszünk arra, ami korábban semmi problémát nem okozott, pl. a pollenre.
Ha béltisztítást végzünk és léböjtöt tartunk, regenerálódik a bél és így a tüdő is, és elmúlhat az allergia.
A parlagfű csak akkor okoz problémát, ha gyenge az immunrendszer, legyengült a gyomornyálkahártya, káros a bélflóra. Rossz bélflóra esetén vitamin és ásványi anyag egyensúlyzavar is fellép. Egészséges bélflóra immunglobulin A (IgA) termel, ez antibiotikus védelmet nyújt.
Ha sok nyers gyümölcsöt, zöldséget eszünk, sok vitamin, ásványi anyag és rost jut szervezetünkbe, az antioxidánsok (A, E. C-vitamin) egy része a vastagbélben marad, és véd a rák ellen. A rost pedig megköti a rákkeltő anyagokat és kiviszi a szervezetünkből. Emellett szabályozza a vércukor és koleszterinszintet is.
Ha a gyerek sír betegség idején, akkor a könnycsatorna nemcsak kifelé, hanem befelé, az orr felé is megnyílik, és oda is folyik a könny. A könnyben pedig sok immunglobulin A van, amely nagy mértékben erősíti az immunrendszert, és aktiválja a B sejteket.
Természetes eszközökkel a candida ellen
A bélflóra normális egyensúlyát felborító egyik legismertebb mikroorganizmus a Candida gomba. Amíg a hasznos bélflóránk nem károsodik, nincs vele semmi gond. Azonban a hasznos baktériumok pusztulása után uralma alá vetheti egész szervezetünket. A Candida betegség a legtöbbször csak másodlagos következmény. A hosszantartó stressz, a húsos táplálkozás, hüvelyesek, gabonák rövid idejű hőkezelése, a főtt ételek nagy mértékű fogyasztása (ezek az élő enzimeket elpusztítják) a hasnyálmirigy idő előtti elfáradásához vezet. Az enzimhiány miatt az étel emésztetlenné válik, a sok toxikus anyag miatt a káros baktériumok és a Candida elszaporodik. Javasolt egy keményítő terheléses vizsgálat, ahol erre fény derülhet. A továbbiakban minél több nyers gyümölcsre, zöldségre, zöld levekre és enzimeket bőven tartalmazó csíraételekre lesz szükségünk, valamint enzimpótló kapszulákra, és akkor helyreállhat emésztésünk. A bélflóra regenerálódásával a Candida is visszaszorul.
Az egészséges bélflóra gyümölcse
Az egészséges bélflóra kulcsfontosságú az immunrendszer szempontjából, mert a bélrendszeri regenerálódás után a teljes immunrendszer helyreáll.
Az egészséges bélflóra csökkenti a koleszterinszintet, és lebontja az epesavakat, segít a csontrendszer helyreállításában.
A fitoösztrogén aktivitást is növeli. A fitoösztrogének az ösztrogén hormonokhoz hasonlók és ugyanolyan hatást fejtenek ki. Ha a hasznos baktériumok bontják, akkor érvényesítik igen jótékony hatásukat, a káros bélflóra esetén viszont kiürülnek a szervezetből. Sokan úgy tudják, hogy a yoghurt és a kefír kedvező hatású a bélflórára, azonban ez nem teljesen igaz
Az élőflórás yoghurtban lévő baktériumok csak a gyomorig jutnak el, a sósav elpusztítja őket.
A probiotikum kapszula ellenben sósav és enzimálló, így eljut a vastagbélbe.
A kapszulás probiotikumnak (Protexin) hosszú az életideje, a probiotikus yoghurtban viszont 2-3 hét múlva a baktériumoknak csak 20 százaléka marad meg. Hogy a baktériumok képesek legyenek megtapadni a bélfalon, a rostfogyasztásnak nagy szerepe van.
A rost térhálós szerkezete lévén nagy felülettel rendelkezik, így megfelelően tud szaporodni a bélbaktérium.
Erjedés vagy rothadás?
Míg a gyomorban az erjedés káros, a vastagbélben hasznos és fontos. Az egészséges bélflóra szénhidrátokat erjeszti.
A vegetáriánus étrendben fermentációt segítő anyagok vannak, ezért a vegetáriánus étrend a bélflóra szempontjából nagyon előnyös.
Ha székrekedésünk van, akkor fehérje rothadás van a vastagbélben, ilyenkor sajnos pusztul a hasznos flóra. Túlevésnél és nassolásnál is előfordul erjedés, illetve olyan ételeknél, amelyek tejet és cukrot, vagy tejet, tojást és cukrot tartalmaznak. Ezen kívül az olajjal és ecettel készült saláták, és a zöldség, gyümölcs egy étkezésen belüli fogyasztása vezet erjedéshez.
Az erjedéshez három tényező szükséges: hosszú idő a gyomorban, (Nassolás, túlevés, húsfogyasztás, ez utóbbi esetén akár 8 óráig is kínlódik a gyomor az emésztéssel) fehérje + cukor és baktériumok. A bélbaktériumok a székletben maradt szénhidrátokat erjesztik, amelynek során szagtalan, többek közt bélmozgást serkentő anyagok keletkeznek.
A rossz ételtársítás vagy egyéb okok miatt az emésztetlen fehérjéket viszont rothasztják, kellemetlen szagú, mérgező vegyületek keletkeznek, és bélmozgást gátló anyagok. Vese és máj is terhelődik.
A fehérje rothadás során öntoxikózis jön létre, a bélbaktériumok pusztulásnak indulnak.
A bomló bélflóra hatására fokozott epesav termelés (túltermelés) történik, ami a vastagbélbe jut, és rost híján károsítja annak falát.
Az epesav bomlása közben rákkeltő, karcinogén anyagok keletkeznek. Várandós kismamáknál ilyen esetben mutagén hatás léphet fel.
A vastagbél méregtelenítéssel is foglalkozik, a nehézfémek itt választódnak ki, és a rosttal el tudnak távozni, rost hiányában a nehézfémek károsítják a bélflórát.
Az antibiotikumokat lehetőleg kerülni kell.
Egy apró tanács, hogyan válthatjuk ki felső légúti problémáknál az antibiotikumot: megfőzött lenmagot egy kis pamut zsákba téve a beteg testrészre helyezzük.
Hogyan alakíthatunk ki egészséges bélflórát?
- Rostban gazdag, szervezetet lúgosító vegetáriánus étrenddel.
- Enzim tartalom növelésével (nyers gyümölcsök és zöldségfélék, csíraételek, zöld levek fogyasztásával))
- Probiotikum szedésével (pl.Protexinnel)
- Béltisztítással, – léböjttel, amelyet ajánlott évente megismételni
- Prebiotikum bevitelével, amelyek táplálékot jelentenek a Lactobacillus és a Bifido baktériumoknak. Ezek a következő táplálékokban találhatók: csicsóka, cikória, articsóka, köles, hajdina, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zabpehely, főtt búza, bab,sárgaborsó, alma, citrusfélék.
Mi borítja fel a bélflóra egyensúlyát?
- Antibiotikumok
- Gyógyszerek
- Helytelen táplálkozás (sok állati fehérje) A hústermékekben nitrites pác-só van, amiből nitrózaminok keletkeznek, ezek súlyosan rákkeltőek és baktériumölők.Ha sokat nassolunk, akkor a bélflóra nem tud regenerálódni.
- Kevés összetett szénhidrát, (teljes kiőrlésű kenyér hiánya) kevés rost
- Kevés nyers étel
- Túl sok zsiradék és cukor
- Szintetikus élelmiszerek, tartósítószerek, adalékanyagok, ízfokozók hozzájárulnak a szervezet elszennyeződési folyamatához, a vastagbél hulladékraktárrá változik.
- Hosszantartó stressz
- Májbetegség
- Hasnyálmirigygyulladás
A rossz bélflóra következményei:
- 1. Fertőzésre való hajlam megnő, jelentősen gyengülő immunrendszer
- 2. Pollen és élelmiszer allergia
- 3. Ekcéma
- 4. Irritábilis bélszindróma
- 5. Bélgyulladás, bélpolip, vastagbélrák esélye 30-40-szeresére nő
- 6. Érrendszeri károsodás
- 7. Szájflóra módosulása (a nyál prebiotikum, ezért a jól megrágott étel nagyon fontos)
- 8. A rothadás lúgosítja a vastagbelet (savas kell legyen)
- 9. Fekáltoxinok, hullamérgek keletkezése
- 10. Migrénes fejfájás
- 11. Candida által okozott, sokszor igen súlyos betegségek
Az egészségünk nem a véletlen vagy a szerencse műve, hanem tudatos jó döntéseink és szokásaink következménye.
Szerző: Bakó László
