Magyarországon óriási kultusza van a húsevésnek. Az emberek többsége szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy hogyan lehet nélküle élni, egy étkezdei-éttermi napi menüben gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne tartalmazzon húst az étel, mindezek mellett pedig a leggyakoribb berögződés, hogy „húsra márpedig szükség van, hiszen abban van a fehérje”… De vajon a naprakész tudományos állásfoglalások valóban ezt erősítik meg?

Mértékadó nemzetközi állásfoglalások

Érdemes felkeresni a WHO weboldalát, ahol kerek perec kijelentik, hogy vörös húsok a 2A típusú karcinogének (valószínűleg rákkeltő hatású anyagok), a feldolgozott húskészítmények pedig a még súlyosabb 1-es típusú karcinogének (bizonyítottan rákkeltő hatású anyagok) közé kerülnek besorolásra.

Forrás:www.bda.uk.com

Az Amerikai Rák Társaság honlapján azt írja: „erősen ajánljuk a limitált vörös és feldolgozott húsú étrendet, helyette pedig nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztását. A vörös húsok és húskészítmények kiváltására válasszon az ember halat, baromfit vagy babféléket.” A Brit Táplálkozástudományi Intézet egyenesen odáig megy, hogy kijelenti és megerősíti, hogy a jól megtervezett növényi étrend (tehát ami semmilyen állati eredetű ételt pl. tejterméket, tojást sem tartalmaz) elősegíti az egészséget minden egyes életkorban!

PTE tavaly közreadott tanulmánya

Hogy a magyarországi példa se maradjon el, megemlítendő a Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetének tanulmánya a Növényi Táplálkozásról, ami 2016 novemberében jelent meg az Orvosi Hetilap hasábjain. Ebben többek között kifejtik: „Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást, mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira.”

Fehérjebevitel?

A tanulmány kitér az örök kérdésre: a fehérjebevitel mikéntjére is. A növényi étrenddel elfogyasztott táplálékok is tartalmazzák a szükséges fehérjemennyiséget, ráadásul mivel az állati fehérjével ellentétben ezek a fehérjék nem tartják gyulladásos állapotban a szervezetet, így sok esetben a növényi fehérjét fogyasztók szérum albumin szintje (fehérje ellátottság) magasabb, mint a húsevőké. Fontos tehát leszögezni, hogy az Európában egyébként nagyon ritka fehérjehiányos állapot és a vegetáriánus/vegán táplálkozás között (ha az alapvető táplálkozási szempontokat betartja valaki) nincsen összefüggés. Régi téveszme, hogy csak a húsban van a fehérje. Az is elmondható, hogy a köztudatban elterjedt napi szükséges fehérjemennyiséggel (1,5-2 g/testúlykilogramm) szemben a valóban tudományos ajánlások sokkal kevesebbet irányoznak elő, sőt ma már az is ténykérdés, hogy a túlzott állati fehérje bevitel számos betegség, mint a szív-és érrendszeri betegségek, vastagbélrák, cukorbetegség egyik fő okozója. A sor egyéb állásfoglalásokkal, tanulmányokkal még hosszan bővíthető lenne.

Egyéb vonatkozások

Nyilvánvalóan különböző élelmiszeripari és politikai érdekek miatt az ilyen jellegű híreknek hazánkban sincs nagy sajtója, illetve az is kiemelendő, hogy a hús mellőzése sem csodaszer. „A rosszul összeállított és nem eléggé változatos növényi étrend hiánybetegségekhez vezethet ugyanúgy, ahogy a nem eléggé változatos vegyes táplálkozású étrend is. Emellett a növényi étrenden élők körében, hajlamosságtól és az élet többi területén a szervezetet ért negatív hatások fényében, ugyanúgy alakulhatnak ki komoly betegségek, ugyanakkor az 100% biztonsággal kijelenthető, hogy a kiegyensúlyozott tisztán növényi étrend betegségek kockázatát csökkenti!”. Jelen cikk pedig arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy a tudomány a 21. századra lassan megérti, hogy miért mondta 6000 évvel ezelőtt valaki azt az embereknek a teremtés hajnalán, hogy „Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül” (I. Móz 1:29).

Azért, mert az ember biológiailag erre teremtetett…

Hivatkozások:
https://www.who.int/features/qa/cancer-red-meat/en/
https://www.cancer.org/latest-news/world-health-organization-says-processed-meat-causes-cancer.html https://www.bda.uk.com/news/view?id=179
https://akademiai.com/doi/abs/10.1556/650.2016.30594?journalCode=650
 

Szerző: Hagymási Tamás

Facebook kommentek