Az emberiség génkészlete 99,9%-ban megegyezik. Teljesen függetlenül attól, ki és milyen rassz jegyekkel rendelkezik. Viszont, hogy ezek a gének miként fejeződnek ki jó vagy rossz úton, abban már óriási különbségek vannak. Az életmódunkkal tudjuk befolyásolni őket az egészség vagy a betegség irányába. Ennek a folyamatnak a tudományos neve: epigenetika. Ez lényegileg annyit jelent, hogy saját magunk tudunk hatni a génjeink kifejeződésére és nem fordítva. Vagyis nem a gének determinálnak minket.
1990-ben kutatók felfedezték az aguti gént, mely az egerek bőrszínének meghatározója. Viszont ez az aguti gén nagyon hasonlít egy olyan emberi génre, amely az elhízásért és a II-es típusú cukorbetegségért felelős. A kép baloldalán lévő világos színű aguti egér nagyon falánk és elhízott. Nagy valószínűsége van közöttük a cukorbajnak és a ráknak és rövid az életidejük is. Az utódaik szintén ezt a fajta negatív genetikai állományt öröklik.
Randy Jirtle, a Duke egyetem híressé vált professzora azonban felfedezte, miként lehetséges az, hogy egy ilyen rossz adottságú egérnek egészséges utódai szülessenek, és ne örököljék szüleik betegségre hajlamosító génkifejeződését. Mindezt úgy érte el, hogy a DNS-ben semmilyen beavatkozást nem végzett. Csupán a fogamzás előtt az anyákat teljesen egészséges étrenddel táplálta.
A bevitt táplálék az anyák anyagcseréjén keresztül közvetlenül kapcsolódott a fejlődő embriók aguti génjeihez. Aztán a Discover Magazine-nak adott interjújában a következőt mondta: „Hátborzongató és ijesztő volt azt látni, hogy egy olyan hajszálnyi dolog, mint a terhes egerek táplálkozásának megváltoztatása, milyen drámai módon hat az utódok génkifejeződésére.”
Vagyis a DNS nem a sorsunk. Ha örököltünk is betegségre hajlamosító géneket, az életmódunk megváltoztatásával ezeket a negatív géneket „le tudjuk kapcsolni”, és azokat a géneket pedig, amelyek az életet biztosítják nekünk: fel tudjuk kapcsolni. Jelképesen: mint a falon lévő kapcsolót.
Amivel kezdtem: bár a génkészletünk nagyrészt megegyezik, de hogy ezek kifejeződése milyen életre visz minket, ez a mi személyes hozzáállásunkon múlik elsősorban.
Ha tetszett és a tudásmegosztás híve vagy, kérlek oszd meg a cikket a Facebookon. Köszönöm.
Kecskeméti János