Az emberiség történelmének kétségkívül leghíresebb személyisége Jézus Krisztus. Sokan hisznek benne, de talán anélkül, hogy tudnák, mit is jelent ez a név, mit is rejt személyisége és sorsa. A görög Jézus név a héber Jósua fordítása, Szabadítót jelent. Az ugyancsak görög Krisztus elnevezés a héber Messiás szó megfelelője, amelynek jelentése: Felkent. A két név tehát együttesen azt mondja ki, hogy nem az ember képes önmagát megszabadítani és a rosszból megváltani, hanem egyedül az Isten által felkent Szabadító, a mindenki számára a próféták által előre hirdetett Messiás.
Jézus eljövetelét négyezer éven át folyamatosan hirdették a próféták, Énoktól Noén, Mózesen, Sámuelen, Ésaiáson, Jeremiáson, Dánielen és Aggeuson át egészen az Ószövetség legutolsó prófétájáig, Keresztelő Jánosig, aki Jézust a nép előtt nyilvánosan is bemutatta és megkeresztelte. Maga a Szentlélek kente fel szolgálatára, mikor galamb formájú fényességben megállapodott rajta.
Jézus életének célja az volt, hogy bemutassa az igaz életet. Az emberhez méltó, hiteles magatartást. Szemléltesse, hogyan lehet jót tenni hiba és erőszak nélkül. Bizonyította, hogy a rossz nem szükségszerű, még a bűn világában sem. Tökéletes életet élt, emberi természetben járva, Isten segítségével. Mindenki számára követhető példát nyújtott arról az életről, mely itt a földön is boldoggá tesz, s mely igaz jellemet formál a menny elnyerésére. Halálával azt bizonyította, hogy inkább meghal, mint egyetlenegy bűnt elkövessen. Feltámadása viszont annak ígérete, hogy aki példája nyomán szembefordul a bűnnel, és meghal a bűnnek, örökké élni fog.
Minden költészetben alapvető kérdés, hogyan viszonyulnak a művészek Jézus Krisztushoz. Az orosz irodalomban Dosztojevszkij fejtette ki, hogy egyetlen igaz lényt ismer a világtörténelemben, ez Jézus Krisztus, és akkor is Őt követi, ha mindenki hátat fordítana neki. A magyar költészetben is jelentős Krisztus-versek születtek. Hiszen, ha valaki az igazságért, a jóságért, akár önmaga ellenében is küzdeni képes, ez csupán Jézus segítségével teheti, akár tud róla, akár nem, akár hisz benne, akár nem. Ananké a görög mitológiában a szükségszerűség, a kényszer istene – vele szemben Krisztus a szabadságé. Sátán legnagyobb hazugsága, hogy csak a rosszal élve lehet létezni – Jézus igazsága ezzel ellentétes: a jót követve növekszünk, fejlődünk, s érünk célhoz.
Áprily Lajos: Ha megkérdeznéd…
Ha megkérdeznéd tőlem, jó hívem,
hogy mit adott e vigasságtalan lét,
mindössze ezt felelném röviden:
ismertem Krisztust s ismertem Anankét.
Reisinger János
