Ki képes az együttérzésre?  Ki veszi észre mások szomorúságát, magányosságát vagy azt, hogy fáradt? Ki tud segíteni másokon? Egyre több a segítségre szoruló ember!
Melyik felnőtt vesz észre egy szorongó kamaszt egy családi összejövetelen, aki nem tudja megfogalmazni félelmei okát!
Melyik kamasz vesz észre egy félős kisfiút, aki észrevétlen akar lenni a nagyok között?
És melyik kisfiú megy oda egy magányosan üldögélő bácsikához, hogy megsimogassa a kezét?

Azt is számba kell vennünk, hogy ma a „válságok korában” élünk.

Túlterheltek vagyunk a munkahelyünkön. A családi életünkbe már kimerülten esünk bele. Nem figyelnek oda az apák és anyák a rájuk bízott gyerekek lelkiállapotára, mert gondok terhelik őket. Mit eszel? Miből írsz dolgozatot? Most megvegyük az új farmert? Ennél többre nem futja. Nem figyelnek az igazgatók, az orvosok, a lelki gondozók, a tanárok a rájuk bízottak problémáira, mert csak a minimális kapcsolattartásra van erejük az adminisztráció, az idő-és eszközhiány és a kezelhetetlen helyzetek sokasága miatt.

A stressz rossz kezelése miatt egészségkárosodásokat is szenvedünk, hisz nincs időnk odafigyelni a 8 alapelv gyakorlására.

A körülöttünk élő fáradt és kedvetlen emberek a saját okos telefonjukkal, laptopjukkal, a közösségi oldalukon élik meg a kapcsolatukat: felszínesen, felelősség nélkül, valódi bensőséges kapcsolódás nélkül. Mély kérdésekről és problémákról nem beszélgetve.

A bűn megsokasodik körülöttünk, a szeretet meghidegülése jellemző az emberi kapcsolatokra.

Az empátia valódi odafigyelést jelent. Azt, hogy képesek vagyunk a másik bőrébe bújni.

Összefügg-e ez az erkölcsiséggel? Összefügg-e ez kulturális környezettel, a szocializációval?

  • Svédország 126 ezer menekültet fogadott be az utóbbi időben, akikkel tanárok foglalkoznak, megtanítják a svéd nyelvet nekik, hogy beilleszkedhessenek. Nem mindegy, hogy a svéd gyerekek ezt a példát látják maguk körül.
  • Százévesen egészségesen c. könyvben olyan kis népekről olvashatunk, akik természetesen élnek, egészségesen táplálkoznak, sokat mozognak, fizikailag edzettek: ilyenek az abházok, az Ecuadorban élő vilcambaiak, a japán Okiwana lakói, a Pakisztán hegyeiben élő hunzák. Egészségesek az öregjeik is. És erős ezekben a közösségben az együttérzés képessége.

Mit mond az együttérzésről nekünk Isten?

Római levél 12:15 Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal. 

Az együttérzés képességét az Isten is fontosnak tartja. Miért? Mert az emberek többségének nagyon fontos, hogy együttérezzenek vele. Ne legyenek a fájdalmában kárörvendők. Ha boldogság éri az életben, tudjanak vele együtt örülni. Ne irigységet, közönyt kapjon ilyenkor a környezetében élőktől.

Mindannyian arra vágyunk, hogy megoszthassuk érzéseinket másokkal, és hogy megértsenek minket!

Feltehetjük önmagunknak a kérdést: vajon mi együttérző emberek vagyunk-e? És kapunk-e együttérzést másoktól?
Ha bizalommal tekintünk az ígéretekre, akkor fejlődhet ezen a téren is a jellemünk. Használhat Isten bennünket arra, hogy másoknak segítsünk, és ezáltal segíthet rajtunk is. A nyomorúságban értelmet találhatunk, a gyengeségeink közepette erőt. Megérthetjük a pillanat nagyszerűségét és az emberlét célját a szolgálatban. Mert ez történik akkor, ha valahol együttérzés támad.

És megismerjük eközben Istent: mert Ő együttérez velünk.

Eredics Éva

Facebook kommentek