Fito = növényi ösztrogének. Első hallásra furcsán hangozhat számunkra, mert azt gondoljuk, hogy a hormonokat a testünk állítja elő, azonban a növények is tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek betöltik az ösztrogén szerepét. Az elnevezésükből következtethetően úgy gondoljuk, hogy ezek a változókori női szervezet védelmére, a klimax tüneteinek enyhítésére szolgálnak, pedig a hormonháztartás egészére is jótékony hatást gyakorolnak. A hormonegyensúly elősegítése révén az ösztrogénekben gazdag növények védelmet nyújtanak a szívbetegségek, a csontritkulás és a rák ellen. A fitoösztrogének tehát olyan növényekben előforduló vegyületek, amelyek a női nemi hormonhoz hasonlóan képesek a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kapcsolódni, így befolyásolni szervezetünk hormonális működését.
Japánban, ahol hagyományosan is sok szójaterméket fogyasztanak (pl. szójatofut), nem szenvednek sem a férfiak, sem a nők hormonproblémákkal, és a terhességek sikerességének az aránya sem rosszabb. Ezek az anyagok testünk belső ösztrogénhormon-szintjéhez képest hasznosulnak, így például, ha elegendő ösztrogén van egy fiatal nő szervezetében, akkor nem kapcsolódnak az un. ösztrogénreceptorokhoz, és nem válnak aktívvá. Ám fogyasztásuk mégsem felesleges, mert komplex hatásaik miatt nagyon előnyösek nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is. A változó kor után szerepük rendkívül fontossá válik. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ahol az étrend teljesen növényi alapon nyugszik, ott jelentős pozitív hatás mérhető. Ez annak köszönhető, hogy a növényi táplálékban található különböző fitoösztrogének hatásai összeadódnak. Fontos tudni, hogy ezek az anyagok nem halmozódnak fel a zsírszövetekben, nem raktározódnak, ezért naponta újra be kell vinnünk azokat a szervezetünkbe. Ha rossz a bélflóra, és a káros baktériumok vannak túlnyomó többségben – ami a hagyományos, állati fehérjékben gazdag étrendre jellemző – akkor a fitoösztrogéneknek nem tudják kifejteni jótékony hatásukat.
Az antibiotikumos kezelés is csaknem teljesen hozzáférhetetlenné teszi a növényi ösztrogéneket a szervezet számára. A hasznos bélbaktériumok visszajuttatásával és a táplálkozás megváltoztatásával helyreállíthatjuk bélflóránkat. A fitoösztrogének a gabonafélék külső rétegében helyezkednek el, így a finomított lisztekből és a belőlük készített pékárukból is teljesen hiányoznak. A sütés és a főzés nem csökkenti az aktivitásukat.
Fitoösztrogénekkel a változó kori tünetek ellen
A klimax folyamata során a hormonszintek (ösztrogén, progeszteron) elkezdenek csökkenni, a petefészek működése alábbhagy, majd a menopauza idején a petefészek működése teljesen leáll. A hormonok szintje olyan alacsonyra csökken, hogy leáll a menstruáció. Ilyenkor van nagy jelentősége annak, hogy hosszú évekkel előtte fogyasztottunk-e rendszeresen fitoösztrogéneket, mert ekkor a menstruációs ciklus kitolódik, a folyamat később és kellemetlen tünetek nélkül fog lezajlani. A japánoknak nincs is szavuk a hőhullámra, mert azt egyszerűen nem is ismerik. A klimax hosszú távú kihatásai igen komolyak lehetnek:
• Nő az agyvérzés kockázata
• A szívinfarktusra való hajlam jelentősen növekszik
• A vérzsírszint rossz irányba változik, a rossz koleszterinszint megnő, a jó koleszterinszint lecsökken
• Csontritkulás és annak következményei (combnyak törés)
• Agyi, idegrendszeri változások
Egy kísérletben megállapították, hogy napi 60 mg szójafehérje fogyasztása egy hónap alatt egyharmaddal, egy negyedév alatt pedig közel a felére csökkentette a hőhullámok gyakoriságát. A szójaliszt és a búzaliszt jelentősen növelheti a fitoösztrogénszintet. Ausztráliában, ahol bevezették, hogy a kenyérbe szójalisztet tegyenek, harmadára csökkent a változó kori panaszok száma a megelőző időszakhoz viszonyítva. Ázsiában, ahol magas a fitoösztrogén-fogyasztás, a klimax tünetei jóval gyengébbek, és az emberek egészségesebbek; kevesebb a rák, valamint a szív és érrendszeri betegség, s nem népbetegség a csontritkulás.
Fitoösztrogénekkel a csontritkulás ellen
Ezek az anyagok a menopauza utáni csontritkulási folyamatot képesek gátolni. A csontritkulással kapcsolatos törések gyakorisága is kevesebb és a gyakran végzetes combnyaktörések is lényegesen ritkábban fordulnak elő az ázsiai országokban, mint a legtöbb nyugati országban. Egy kísérletben a posztmenopauzában lévő nők 6 hónapig szójafehérjében gazdag táplálékot kaptak. Csontjaik ásványi anyag tartalma és sűrűsége szignifikánsan emelkedett, szemben az állati fehérjét (kazeint) fogyasztó kontroll csoportéhoz viszonyítva. Az állati fehérje fogyasztása esetén nagy a kálciumvesztés (másfél-kétszeres) és népbetegség a csontritkulás. A növényi fehérje viszont nem okoz kálciumvesztést, emellett a szójaételek jó kálciumforrások. A japán emberek szervezetében a fitoösztrogénszint százszor nagyobb (vizelet útján izoflavon ürül ki szervezetükből), a kevesebb kálciumbevitel ellenére a csonttömeg szilárdabb és jól épül fel. Érdekes, hogy a nyugati típusú étrend térhódításával Japánban is romlott a helyzet – az emberek csontszilárdsága csökkent, a csontritkulások száma pedig nőtt. A fitoösztrogéneknek két nagy csoportja létezik: izoflavonok és a lignánok. Az izoflavonokhoz tartozik pl. a genistein és a daidzein. A lignánokhoz az enterodiol és az enterolacton.
Megdöbbentő kísérletek a rák elleni harcban
A szójában gazdag táplálékot fogyasztó távol-keleti országokban ritkább az emlőrák, a méhtestrák, a prosztatarák és a vastagbélrák, ez utóbbi esetében még közrejátszik a növényi ételek gazdag rosttartalma is, hogy nem alakul ki ez a betegség. A japán és a japán származású hawaii férfiak jóval kisebb arányban betegszenek meg prosztatarákban, mint más országok lakói, és ez a magas szójatofu fogyasztással hozható összefüggésbe. A fitoösztrogének közül a genistein az, ami gátolja a prosztatarák sejtjeinek a szaporodását. A megelőzésében klinikailag igazoltan a következő élelmiszerek játszanak szerepet: szójatofu, teljes kiőrlésű rozskenyér, bab, borsó, lencse, tökmag, valamint az aszalványok. A genistein a tumorok új hajszálereinek képződését minden fázisban képes gátolni. Ha a rosszindulatú daganatnak saját érrendszere van, akkor a vér útján a test minden részébe képes eljutni, majd kialakulnak a szövődmények és az áttétek. A genistein egy állatkísérletben elképesztő eredményt produkált. Száz állatnak halált okozó leukémiát és melanómát juttattak a szervezetébe. A genistein által mind a száz állat tökéletesen meggyógyult (!), mert a ráksejteket nagy számban képes elpusztítani. Az ázsiai népesség nagy százaléka 20-80 mg genisteint fogyaszt naponta, amely majdnem teljes egészében a szójából származik, amíg az USA-ban a genistein táplálékkal való bevitelét napi 1-3 mg-ra becsülik. A genistein gátolja a nyelőcső, a gyomor és a vastagbél ráksejtjeinek szaporodását. Csökkenti a vastagbélrák rizikóját, ezért a vegetáriánusoknál majdnem ismeretlen ez a betegség. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy a szójatofu rendszeres fogyasztása Japánban nagymértékben csökkentette a vastagbélrák esélyét. A lignánok, ezen belül az enterolacton csökkenti az emlőrák rizikóját. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az emlőrákosok vizeletében nincs fitoösztrogén, tehát azt nem fogyasztják, így védelemmel sem rendelkeznek. A lignánok vírus, baktérium és gombaölő hatásúak, védik a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját. A genistein és enterolacton együtt egymás hatását felerősíti, ezért a változatos étkezés által a szervezetbe kerülő sokféle fitoösztrogén nagyobb hatást tud kiváltani.
Fitoösztrogénekkel az egészséges szív és érrendszerért
Posztmenopauzás majmoknál a fitoösztrogének a szérum koleszterinszintjét csökkentették, és a jó koleszterin, a HDL szintjét növelték. A szója és a lenmag, az utóbbi magas Omega-3 zsírsav tartalmánál fogva is jótékony hatással van az érfalakra, a koleszterin-anyagcsere pozitív irányú megváltoztatásával mindkettő gátolja az érelmeszesedés kialakulását és a vele járó következményeket. Védik a keringési rendszert, gátolják a vérrög és plakk-képződést, emelik a HDL, a jó koleszterin szintjét, és így az érelmeszesedés és a szívbetegségek megelőzésében segítenek. Görcsoldó és értágító hatásuk is ismert. Ezért írta le az Amerikai Szívtársaság, hogy növényi típusú étrenden a szívbetegségek 98%-ban megelőzhetőek lennének.
A fitoösztrogének további gyógyhatásai
Az izoflavonok, ezen belül a genistein és a daidzein az agysejtek idegingerület-átvitelét segítik, ezáltal az agyműködést serkentik, kedélyállapotunkat jó irányban befolyásolják. A vegetáriánus gyerekek szellemi IQ-ja 10 ponttal magasabb, mint húsevő társaiké. A fitoösztrogének akadályozzák a degeneratív folyamatokat: az Alzheimer-kórt is. A petefészek működésében igen hasznos szerepet töltenek be. Kínában a fitoösztrogéneket már régóta az alkoholizmus gyógyítására használják. Izgalmas lenne az a statisztikai felmérés, hogy a növényi étrenden élők között mennyi alkoholista van. Az állatkísérletek is azt igazolták, hogy a vegetáriánus táplálkozás a káros szenvedélyeket visszaszorítja.
Fitoösztrogénekben gazdag növények
Izoflavonokat nagy mennyiségben tartalmaz: a szójabab, a szójacsíra, ezenkívül a lencse, a bab, a csicseriborsó és a gabonacsírák. Lignánokat rendkívül nagy mennyiségben tartalmaz: a lenmag, a rozs, ezenkívül a zab, a búza, a kukorica, az olajos magvak közül pedig a tökmag, a kesudió, a mandula, valamint a földimogyoró, az alma, az eper, a bogyós gyümölcsök, az ánizs, az édeskömény, a rebarbara. A gyógynövények közül hazánkban a palástfű, a citromfű, a cickafark és az orvosi zsálya keveréke, Távol-Keleten a „női ginzeng”, az Angelica sinensis, Amerikában az indián asszonygyökér, más néven poloskavész használatos a női hormonproblémák esetében. Az egyéb fitoösztrogének közül meg kell említsük az almában található phloretint, zellerben és más zöldségekben előforduló apigenint, a citrusfélékben gyakori naringenint, és a szőlőmagból kivont resveratrol ösztrogenitása is bizonyítottá vált. A szójatejek és növényi tejporok tartalmaznak fitoösztrogént, a tehéntej káros hatásai nélkül. A szójaizolátumot is tartalmazó szójapárizsikban és virslikben is van fitoösztrogén. A szója ellen folyó szinte világméretű kampány mögött élelmiszeripari érdekeltségek és lefizetett újságírók állnak. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában a gyártók nem génmódosított szóját használnak fel, és ezt fel is tüntetik termékeiken. Általában a génmanipulált termékeket az állattenyésztés céljaira értékesítik. Az ázsiai populáció nem csak a nagy mennyiségű szója fogyasztásban tér el a nyugati étrendtől, hanem abban is, hogy rendkívül zsírszegény, legnagyobb részét gabonák, gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, olajos magvak teszik ki, és csak mutatóban fogyasztanak húst. Valószínűleg ennek köszönhetően magasabb az átlagéletkoruk, és öregkorukat sem nyomorítják meg a nyugati kultúrára oly jellemző krónikus és degeneratív betegségek által.
A fitoösztrogének gyógyhatásainak összefogalalása:
• csökkentik a nyelőcső, a gyomor és az emlőrák rizikóját
• a tumorok saját érképző folyamatát gátolják, megakadályozzák a szövődményeket és az áttéteket
• a ráksejteket nagymértékben pusztítják és gátolják szaporodásukat
• megelőzik a méhtestrák, vastagbél és prosztatarák kialakulását
• hozzájárulnak a jó kedélyállapothoz
• a petefészek működését segítik
• a káros szenvedélyeket visszaszorítják (pl. alkohol)
• vírus, baktérium és gombaölő hatásúak
• védik a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját
• védik a keringési rendszert, megvédenek a szívbetegségektől, csökkentik a rossz koleszterin, az LDL és növelik a jó koleszterin, a HDL szintjét, a vérrög és plakk-képződést gátolják
• görcsoldó és értágító hatásúak
• a menstruációs ciklust meghosszabbítják
• a változó kor tünetei nem jelentkeznek vagy nagyon enyhe hatásúak (hőhullám nincs)
• megelőzik a csontritkulást, szilárdabb, stabilabb csont alakul ki
• szójafehérje esetén nincs kalciumvesztés, ellentétben az állati fehérjével
• segítik a zsírlebontást (növényi étrenden nincs túlsúly)
• segítik a fehérjeszintézist (nem alakulhat ki fehérjehiány)
Bakó László
