A legutóbbi Florence hurrikán Észak-Karolina partjait árasztotta el, és a jelentések szerint közel 5 millió embert érintett. Több halálos áldozatról számoltak be a híradások, milliók maradtak áram nélkül, a part menti településeken pedig térdig ért a víz a településeken.

Bármilyen extrém időjárási körülmény – legyen az hurrikán, nagyobb esőzés, szárazság vagy tornádó – légköri jelenségek összeütközéséből származik. Azonban a tudósok a Florence-hez hasonló extrém csapadékmennyiségeket jósolnak a jövőben következő hurrikánokkal kapcsolatban is az egyre jobban felmelegedő világban. Ez egyike a romló időjárási körülményeknek, amivel szembe kell néznünk. Miközben továbbra is óriási mennyiségű üvegházhatású gázt engedünk a légkörbe. Ezeket a kockázati tényezőket fokozza a tény, hogy még mindig sokan építkeznek veszélyes területeken. A jövő egyre rosszabb időjárást fog hozni, és több anyagi kárt okoz majd.

Eközben a tudósok egyre pontosabban behatárolják, hogy milyen mértékben felelős az ember-okozta klímaváltozás egy konkrét esőzésért. Decemberben például a Lawrence Berkeley National Laboratory kutatói megállapították, hogy a Harvey hurrikánból származó esőzés 38 százalékkal volt nagyobb ahhoz képest, mintha a világon a hőmérséklet nem melegedne.

A tavalyi Harvey, Irma és Maria hurrikánok által okozott átszakadt gátak, hömpölygő szennyvíz és elárasztott házak bizonyítják, hogy milyen károkat okozhat és milyen végzetes lehet az esőözön. Főleg a városi területeken, ahol a beton miatt nem tud felszívódni a víz és az emberek megfulladhatnak.

Miért járnak ilyen nagy esőzéssel a melegebb hurrikánok?

Az esőzések kéz a kézben járnak a hurrikánokkal, ugyanis a ciklonokat a kicsapódó vízpára erősíti.

A meleg óceánok biztosítanak üzemanyagot a hurrikánok számára, és a meleg levegő okozza a víz párolgását. Ez a páradús levegő csapadékká alakul a hurrikán tombolása közben, szétoszlatva a vízből származó hőenergiát.

„A trópusi ciklonok nagyon-nagyon hatékonyak hatalmas mennyiségű hő egy helyre történő koncentrálásában” – mondta 2017-ben James Kossin, légkörkutató tudós, a NOAA Center for Weather and Climate Prediction munkatársa. A légkör minden egyes Celsius fok hőmérséklet emelkedéssel 7%-kal több nedvességet tud felvenni, magyarázta Kossin.

Ez azt jelenti, hogy a melegebb levegő és a melegebb víz nagyobb, erősebb hurrikánokhoz vezethet, amely pedig nagyobb esőzéssel jár. (A Saffir-Simpson skála csak a szélsebességet veszi figyelembe, de a csapadék mennyisége szorosan összefügg a vihar erősségével.) A tudósok ezeket az összefüggéseket azért vizsgálják, hogy megértsék: hogyan változnak majd a jövőbeli viharok a változó körülmények között.

„A hurrikánokat alapvetően meghatározza, hogy mennyi csapadékot tudnak felhalmozni a vízpárából” -mondta George Huffman, a NASA Goddard Space Flight Center meteorológus kutatója. Azonban az esőzés helyszíne a vihar sebességétől és irányától függ, és nem minden terület egyformán érintett.

„Tudjuk, hogy főleg a Houston, Louisiana és Florida körüli régió van a legnagyobb veszélyben az extrém esőzések miatt az Egyesült Államokban”- mondta Sarah Kapnick, a NOAA’s Geophysical Fluid Dynamics kutatója. „Az extrém viharok gyarapodását figyelhetjük meg ezekben a régókban.”

Nehéz közvetlenül összehasonlítani az extrém esőzéseket, ugyanis az időjárási körülményeik (pl. hurrikán, égiháború) eltérően viselkednek, így a tudósoknak számos szempontot kell figyelembe venniük a helyzettől függően.

Ilyen szempontok például az esőzés csúcsértéke, a teljes csapadékmennyiség, a háromnapos átlag és a legmagasabb vízszint. Mindezek függetlenek az áradásoktól, melyeket a csapadékmennyiség mellett a helyi földrajz és földhasználat jellege is befolyásol.

A klíma hatása ezekre az áradásokra egyre nyilvánvalóbb

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet egyértelműen fontos meghatározója a Harveyhoz, Irmához vagy Mariahoz hasonló viharoknak.

Brian Resnick, a Vox írója megjegyezte, a National Center for Atmospheric Research Journal of Climate-ben kiadott májusi tanulmánya egy szimulációt mutatott be az utóbbi 22 hurrikán kapcsán, hogy mi történt volna, ha ezek a viharok egy sokkal melegebb korszakban, például a XXI. század végén alakultak volna ki?

A szimulációs modellben a hurrikánok nem lettek sokkal erősebbek, viszont szinte az összes több csapadékot hozott. A modell szerint átlagosan 25 százalékkal nőtt a csapadékmennyiség – ez bőven elég, hogy egy szimpla árvízből katasztrófát okozzon.

Az egyetlen jó hír, hogy az előrejelzések ma már egyre pontosabban tudják megmondani, hogy mikor jönnek a esőzések – és megbecsülni azt is, milyen súlyosak lesznek. Ez azt jelenti, hogy az USA államainak vihar útjába eső területein élő közösségeknek általában van idejük elkerülni a legrosszabb következményeket.

A téma bibliai vonatkozásai

A fenti téma csak egyike a sok környezeti problémának, amely az ember évezredes tevékenysége nyomán a földet sújtja. Szót ejthettünk volna tűzvészekről, földrengésekről, a jégsapka olvadásáról, fajok kihalásáról vagy éppen a vízkészletek kifogyásáról is.

A fentiekben közös, hogy ezekre több helyen is történik utalás a Bibliában:
Amikor Jézustól a következőt kérdezték a tanítvány az Olajfák hegyén: „mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?” (Mt 24:3) Ő akkor a következőket válaszolta: „nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. De mindez a vajúdás fájdalmainak kezdete.” (Mt 24:7-8)

Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24:29-30)

A Máté evangéliuma 24. fejezetében Jézus előre szólt tehát arról, hogy az ő második eljövetelét a háborúk, a tévtanítások és az emberi kapcsolatok válsága mellett az ökológiai katasztrófák is megelőzik majd.

Ahogy sajnos a szemünk láttára megy tönkre a Föld, és haladunk affelé, hogy mi emberek teljesen élhetetlenné tegyük azt, úgy a Biblia a legnagyobb örömhírt tárja elénk: teljes emberi megoldás ugyan nincsen a problémákra, viszont Jézus maga fogja lezárni a földi történelemet és mindent ujjá teremteni, még mielőtt az ember elpusztítaná azt, és vele önmagát is. Ez tehát a Jó Hír, az evangélium!

Rakaczki Dániel

____________
Vox nyomán