„Nem az indulás
megmintáz az érkezés
ó ti szentté erőlködő
torzult vonásaink”
/ Rába György: Világjárás/

A jellem mondja meg, hogy kik vagyunk. A megjelenésünk, a viselkedésünk, a légkör, amit árasztunk, a hatás, amit másokra gyakorlunk.

Rossz természet, belső választása a jónak és ezáltal szeretetteljes jellem kiformálódása, ez az antropológia (embertan) lényege, a legtömörebben.

Kant vallotta: a szépet megismerhetjük az esztétika, a jót az etika, az igazat a kritika és ontológia tudománya segítségével, de mindez mit sem ér, ha nem tudjuk, hogy mi is az ember. Erre felel az antropológia.

Rába György szabadversben írott négysorosa, a Világjárás nagy nyelvi sűrítést hajt végre. Címével együtt minden elem feszültséget idéz elő, jóllehet egy nagy megnyugvás, vagy megnyugtató biztosíték a tárgya.

Mégpedig a következő: Természetet öröklünk, jellemet azonban nem. Azt nekünk kell fejlesztenünk. – De hogyan is lehetséges?

-RJ-