“A remény jó dolog, talán a legjobb. És a jó dolgok nem halnak meg, miként a rosszak sem élnek örökké.” (A remény rabjai c. filmből)

Most néztem újra ezt a filmet, és még inkább tetszett. Ezt üzente számomra: lehet egy rossz – tragikus helyzetben is jót tenni másokkal. A szabadságunkat őrizhetjük meg azzal, ha a türelem és bátorság ritmusa mellett hagyunk választási alternatívát magunknak. Andy rab volt, de mindig (!!!) szabadon választhatott és dönthetett a jó mellett! A börtönigazgatóért is küzdött, nem csak a rabtársaiért. Ember maradt akkor is, ha megalázták. Döbbenetes, hogy a Gonosz akkor is Gonosz marad, ha találkozik a Jóval. Használja a jót az érdekeinek megfelelően, de nem sarkallja meggondolásra és változtatásra.

Remény nélkül azonban nem lehetne újrakezdeni a küzdelmet naponta – sem a börtönökben, sem szabadlábon.

Facebook kommentek