A Világgazdasági Fórum (WEF-World Economical Forum) 2018-as Globális Versenyképességi Jelentésében Németország az első helyet szerezte meg mint a leginnovatívabb ország. Az innováció jelentése: újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása.

Az USA mint a világ legversenyképesebb gazdasága az innováció terén a második helyezést érte el, míg a harmadik helyre Svájc került. A mutatószámok szerint a gyorsaság, amellyel egy ország befogad egy újítást, új ötleteket, módszereket és termékeket, az az adott ország számára hatalmas versenyelőnyt jelent, főként a negyedik ipari forradalomban.

„A hagyományos útvonal a sikerhez és a növekedéshez hosszabb távon már nem a költségcsökkentés és a termelékenység”- áll a Fórum közleményében.

Ehelyett azok az országok, amelyek az ötletek kitalálásától eljutnak a termék sikeres értékesítéséig egy „termékeny innovációs ökoszisztémájában” a különböző tényezőknek, azok fogják a legnagyobb termelékenységet produkálni. Ez az innovációs ökoszisztémát öt al-pillér alkotja: az üzleti alapokra helyezés, a kölcsönhatások és a sokszínűség, a kutatás-fejlesztés, a jogi szabályozás és a vállalkozói kultúra.
Azonban más tényezők is befolyásolják egy ország képességét az innovációra: úgy mint az infokommunikáció befogadása, az oktatás minősége és a verseny intenzitása.

Mi teszi Németországot szuper-innovatívvá?

Németország az innovációs elsőségét részben azoknak ötleteknek köszönheti, amelyek közül sok az autóiparban forrta ki magát. Itt nagy figyelmet szentelnek a digitálishálózat-mobilitásra, az önvezető járművekre és az elektromobilitásra.
A Fórum jelentése szerint Németország az az ország, amely feltalálta az MP3-lejátszót és az üzemanyag-cellát. Ötödik helyen áll- egymillió főre levetítve- 295 bejegyzett szabadalmával.

Az index rámutat arra is, hogy a nagyon magas vásárlói elvárások állandó kihívás elé állítják a vállalatokat, emiatt állandó fejlesztésekre van szükség. Közben az újítók élvezik az élénk üzleti szektor előnyeit, amikor a fejlesztéseiket eljuttatják a boltokba.

Ahhoz, hogy ezt elérjék, a GDP (bruttó nemzeti össztermék) 2,9%-át költik a kutatási és fejlesztési szektorra.

Amíg sok kormányzat a gazdasági világválságra válaszul csökkentette a kutatásfejlesztésre szánt pénzeket, ezzel ellentétben Németország növelte azt.

2017-ben összesen 128 921 szabadalmat regisztráltak a Német Szabadalmi és Védjegyoltalmi Hivatalnál (DPMA). Európa-szerte Németország az első, világviszonylatban pedig az ötödik legtöbb szabadalmat regisztráló ország. Minden harmadik szabadalom Európában a németekhez köthető. Ahogyan a DPMA fogalmazta: „Az innovatív vállalatok védelme teszi a cégeket még versenyképesebbé.”

Azonban egy innováció se lett volna lehetséges a kutatóintézetek nélkül. Több mint 1000 állami alapítású tudományos intézet létezik, ahol jelenleg majdnem 600 kutatás és egyéb tudományos tevékenység zajlik. 614 000 ember dolgozik ebben a szektorban, ebből 358 000 a kutató.

A fejlődési folyamatokat nagyban támogatja a Siemens által Berlinben felépülő német „Szilícium-völgy” is. Helyet kapnak itt kutatóintézetek, kísérleti műhelyek és laborok, tudományos, oktatási és szakképző intézmények, valamint szociális lakások is, hogy egy helyen lehessen dolgozni és élni. Az új Siemens-város a német főváros egyik nyugati kerületében, Spandauban mintegy 70 hektáros területen épül fel 2030-ig.

Az ország legfőbb célja az, amit a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium vázolt High-Tech Stratégiájában, hogy a tudomány és az ipar együtt tegyen azért, hogy Németország biztosan haladhasson affelé, amely a világ vezető innovációs központjává teheti. A Világgazdasági Fórum (WEF) Versenyképességi Jelentése szerint Németország jól halad ezen az úton.

Tóth Ádám

weforum.org nyomán