Sokak szerint elcsépelt szó már a szeretet, nem érdemes róla beszélni. De vajon ismerjük ennek a szónak a lényegét, a valódi jelentését? ,,A szeretetről beszélni azon egyszerű oknál fogva nem ,,prédikálás”, mert azt jelenti, hogy minden emberi lény végső és valódi szükségletéről beszélünk. Ha ez a szükséglet elhomályosult, az nem jelenti azt, hogy nem létezik.”(Erich Fromm)

Művészet-e a szeretet?
Ezt a kérdést teszi fel Erich Fromm „A szeretet művészete” című könyvének első fejezetében.

Mindannyian szeretetre, gyengédségre vágyunk és arra a biztos tudatra, hogy tartozunk valakihez, aki számára fontosak vagyunk. A házasságban, a nevelésben minden a férj-feleség, szülő-gyerek szeretet-kapcsolatán múlik. Lehet, hogy őszintén szeretjük férjünket, gyermekünket, de ha ezt nem éreztetjük vele azáltal, hogy az ő szeretet-nyelvén beszélünk vele, akkor nem tapasztalja szeretetünket. A szeretet tudatos, cselekvő törődést jelent a társunk, a gyermekünk, a másik ember életével, fejlődésével.

Az egyik fő kérdés az, hogy felismerjük-e, hogy életünk valódi értelme nem a teljesítményekben, hanem a kapcsolatainkban rejlik.

A másik lényeges kérdés pedig ebből következik: hogy,,a földnek savai” (Mt 5:13) vagyunk-e, akik visszatartják a gonoszt az emberek között, ahogy a só megóv a romlástól. Ez a feladatunk: keresni a másik gyógyulását, megmentő befolyást gyakorolni rá, azaz szeretni a másik embert.

A szeretetet tanulnunk kell. Kevés ember hiszi ezt el. Az emberek többsége úgy gondolkodik, hogy a szeretet ,,egy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik.” (Erich Fromm)

Ha viszont nem vagyunk restek, s keressük a szeretet valódi arcát, akkor meg fogjuk érteni, hogy az igazi és tartós szeretet egy döntés, egy cselekedet azért, hogy magunk körül jobbá, élhetőbbé tegyük a világot.

Szeretetünk kifejezésének alapvetően ötféle módja van:

a testi érintés,

az elismerő szavak,

a minőségi idő,

az ajándékozás

és a szívességek.

Nem minden ember érzi meg ugyanazokból a jelekből, megnyilatkozásokból a szeretetet.

Ha szeretni akarjuk a másik embert, akkor ezt az ő szeretet-nyelvén kell kifejeznünk.

Ez a kapcsolatok megújulásának titka: hogy felfedezzük, és azután rendszeresen használjuk egymás szeretet-nyelvét. Ez figyelmet, erőfeszítést és szenvedélyes akarást igényel tőlünk. Talán már értjük, hogy miért művészet a szeretet? S hogy miért válnak olyan kevesen a szeretet mestereivé?

,,És talán itt lapul a válasz arra a kérdésre is, hogy a mi kultúránkban miért olyan ritkán próbálják meg az emberek, nyilvánvaló kudarcaik ellenére ezt a művészetet? Hiába a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat-szinte minden energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet művészetét.” (Erich Fromm)

A szeretet tehát egy tudatos döntés, s nem a vaksors műve.

Dönthetünk mellette még ma!

 

Szerző: Domján Ildikó