„A Kína-tanulmány, a világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérése világosan és közérthetően mutatja be, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek között. Szerzője, Dr. T. Colin Campbell, a Cornell Egyetem professzora, miközben számtalan táplálkozással kapcsolatos tévhitet és mítoszt oszlat el, rengeteg hasznos és megszívlelendő tanáccsal szolgál. Nemcsak a szakembereknek, de főként és elsősorban a széles nagyközönségnek. A táplálkozástudomány legfrissebb eredményei megcáfolhatatlanok. Aki változtat az étrendjén, az drasztikusan csökkentheti a rák, a szívbetegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát.” A fenti sorok a Libri könyvesbolt honlapján találhatóak.

Ezen könyvvel kapcsolatos rövid ízelítő olvasható az alábbiakban:

Mi okozza a rákbetegséget?

A tudósok miután felfedezték a fehérjék szerepét és fontosságát, hogy a testünk fehérjékből épül fel, sokáik úgy gondolták, hogy ezt a tápanyagot nagy mennyiségben kell fogyasztani ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Később azonban kiderült, hogy ez inkább ártalmunkra van. Ezért ma már csak a negyedét ajánlják a korábban ideálisnak nevezett mennyiségnek. A sok fehérje, mivel sejtépítő, felgyorsítja a növekedést, de a rákos sejtek burjánzásának is kiváló táptalaja.

Dr. Colin Campbell, mint biokémikus, állatorvos a Fülöp szigeteken dolgozott egy projekt keretében. Feltűnően sok gyermekkel találkozott, akik májrákban szenvedtek. Ez meghökkentő volt számára, mert ez a betegség általában 40-50 éves kor környékén szokott kialakulni, és nem ilyen fiatalon. Kezdték vizsgálni ennek okát, és feltételezték, hogy a megbetegedés a szegényebb néprétegek között lehet általános, akik nagyon kevés állati fehérjét fogyasztanak.

A betegek vizsgálatánál azonban kiderült, hogy nem a szegény, hanem inkább a gazdag szülők gyermekei voltak betegek, akik állati fehérjében gazdag, amerikai típusú étrenden éltek.
Ez a tény megkérdőjelezte és megdöntötte azt az orvosi dogmát, miszerint minél több állati fehérjét fogyasztunk, annál egészségesebbek leszünk.

Tudományos kísérletek

Vizsgálódása során dr.Colin Campbell kezébe került egy indiai tanulmány, amely egy állatkísérlet eredményeiről számolt be. A kísérletben részt vevő 100 állat, egyik felének 5%-os állati fehérjét, a másik felének 20%-os állati fehérjét tartalmazott az étrendje, és mindkét csoport azonos mennyiségű, rákkeltőnek tartott aflatoxint is kapott.

A kísérlet végén a kevesebb fehérjét fogyasztó patkányok egészségesek maradtak, azok viszont, akik sok fehérjét fogyasztottak, májrákban elpusztultak. A kísérleti körülményekben a különbség csak a fehérjetartalomban volt.

Bizonyítást nyert, hogy csak akkor lehet az aflatoxin (penészgombák által termelt méreg) vagy a nitrózamin (főleg élelmiszerekben előforduló káros vegyület) rákkeltő, ha az állati fehérje nagy arányban kerül a szervezetbe. A rákbetegség ez esetben elvégzi a maga pusztító munkáját. A rákosodás folyamata során először tönkremegy a sejtek génállománya, majd a megrongált sejtek osztódnak és elszaporodnak. Amikor az aflatoxin bekerül a májsejtbe, és ott egy enzimmel összekapcsolódik, ami ugyan lebontja, de veszélyes aflatoxin származékok keletkeznek, amelyek így már képesek a DNS spirált károsítani.

Az emberi szervezet 1000 esetből 998 alkalommal észreveszi ezt a folyamatot, és helyreállítja a sejtet vagy selejtezi, hogy a fehérvérsejtek elpusztítsák. Testünkben több tízezer rákos sejt van, de az immunrendszer ezekkel el tud bánni. Egészséges életmóddal és táplálkozással teljesen veszélytelen szinten tarthatjuk a sérült sejtek számát. A kutatások során azt is vizsgálták, hogy hogyan hat az állati fehérje a rák kialakulásának kezdetén, és mi fokozza az enzimaktivitást, ami úgy tudja átalakítani az aflatoxint, hogy az károsítani tudja a DNS-t? Vizsgálták 5%-os és 20%-os fehérje tartalommal, és az enzimaktivitás a 20%-os étrenden a többszöröse volt, (3,5 x) mint az 5 % esetén. Az állati fehérje kiiktatásával, növényi étrenden viszont lényeges csökkenést lehet elérni az enzimaktivitásban. Növényi fehérje fogyasztásával a szervezetbe bekerülő toxin nem lesz képes beindítani a sérült sejtek nagymértékű osztódását.

A sejtek károsodási folyamatának megértése után azt vizsgálták, hogy ha már kialakult a rákos daganat, milyen eredmény várható különböző fehérjebevitel mellett? Összehasonlították az 5 és 20%-os állati fehérjét tartalmazó étrendet, és azt találták, hogy 20% esetén három és félszer annyi rákos sejthalmaz keletkezett, mint az 5% esetén, holott egyenlő arányban adtak az állatoknak aflatoxint. Úgy gondolták, hogy végeznek egy ellenpróbát. Nagyon sok aflatoxint adtak azoknak az állatoknak, melyek tápláléka mindössze 5% fehérjét tartalmazott. A kísérletben résztvevő állatok másik csoportjának viszont nagyon kevés aflatoxint adtak magas, 20% fehérjét tartalmazó táplálék mellett.
Az eredmény megdöbbentette a kutatókat. Hiába érintkezett nagyon sok rákkeltő anyaggal a sejt az első esetben, de mivel kevés volt az állati fehérje, a rákkeltő anyag nem tudott daganatos sejthalmazokat kialakítani.

Ellenben a kis mennyiségű aflatoxin elég volt ahhoz, hogy a magasabb, 20%-os állati fehérjét tartalmazó étrend mellett szép számmal hozzon létre daganatos sejthalmazokat.

Mi a helyzet a növényi fehérjékkel?

A kutatók ezek után kíváncsiak voltak és megvizsgálták a növényi fehérjék ráksejtekre gyakorolt hatását is. Az állatok étrendjében 20% volt a növényi fehérje aránya (glutén vagy szójafehérje). Azt tapasztalták, hogy ebben az esetben nem alakult ki rákos daganat! Tehát az óriási mennyiségű növényi fehérje nem volt semmilyen hatással a daganatos sejtek szaporodására.

Egyéb vizsgálatok

Ezt követően belefogtak egy 2 éves kísérlet sorozatba, ahol azt vizsgálták, hogy a 6-24% közötti állati fehérje bevitel mellett hogyan alakul a rákos sejtburjánzás.
Az eredmény igazolta az eddigieket; a 20%-os csoportban minden állat májrákos lett.

A vizsgálatok során feltették azt a kérdést is, hogy vajon a vírusok milyen hatással vannak a rákos daganatok kialakulására? Hepatitis A és B vírussal megfertőzött kísérleti állatok esetében a különböző állati fehérje tartalmú étrend vajon milyen eredményt fog hozni? A 14-20% fehérje arány ugyanazt eredményezte, mint az aflatoxin esetén. Tehát mindegy milyen rákkeltő anyag vagy vírus jut a szervezetbe, minden esetben az állati fehérje mennyisége szabja meg, hogy kialakulnak-e a rákos daganatok.

Dr. Colin Campbell és kollégái végeztek kísérletet egerekkel, patkányokkal, különböző toxinokkal és különböző rákbetegségeket vizsgálva, az eredmény mindig ugyanaz lett.
Gyakorlatilag cáfolhatatlan bizonyítékok tömkelege gyűlt össze a 27 évig folytatott állatkísérletek során.

De hiányzott még az emberekkel végzett vizsgálat.

Hogyan reagál az emberi test?

Az eredményeket újabb megdönthetetlen bizonyíték támasztotta alá, a Kínában elrendelt egészségügyi vizsgálatsorozat, amelyben 880 millió ember vett részt. Az 1970-es évek elején Kína miniszterelnöke, Csou En Laj rákos beteg lett. A halálos kór szorításában országos felmérést kezdeményezett a rákos megbetegedések elterjedéséről és területi előfordulásáról. Tizenkét féle rákbetegséget vizsgáltak 880 millió lakoson, de a felmérés kiterjedt az ún. civilizációs betegségre, a szív és érrendszeri és cukorbetegségre is.
Felosztották az országot körzetekre, országos térképeket készítettek, vizsgálták a városokban és a vidéken élő embereket. Az eredmény egy soha nem látott, hatalmas méretű orvosi kutatóprogram lett, melyben 650.000 ember dolgozott.

A vizsgálat kimutatta, hogy Kínában hatalmas különbségek voltak a rákos betegségek előfordulásában nem csak a város és a vidék, hanem vidék és vidék között is.
Az USA-ban a területektől függően három-ötszörös különbségek adódtak, Kínában azonban 287-szeres is előfordult. Miért ilyen nagyok az eltérések? Mi okozhat ekkora különbséget egy genetikailag nagyjából egységes népesség körében? Mi az oka annak, hogy Kínában általában véve jóval ritkább a rák, mint az USA-ban és más nyugati országokban?
Az egészségügyi hatóságok mindenütt a világon megértették, hogy ha sikerül választ találni ezekre a kérdésekre, az nemcsak a Kínai nép számára jár majd felbecsülhetetlen haszonnal, hanem az egész emberiség számára is.

Bakó László

folytatása itt

Felhasznált irodalom:
dr. T. Colin Campbell: Kína tanulmány
John Robbins: Százévesen egészségben
dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték
Filmek: Jobb a villa a késnél, (Forks over knife) Mi az egészség?