„A Kína-tanulmány, a világ mindeddig legátfogóbb táplálkozástudományi felmérése világosan és közérthetően mutatja be, milyen összefüggés van a táplálkozás és a leggyakoribb betegségek szívbetegség, elhízás, cukorbetegség, rák és autoimmun betegségek között. Szerzője, Dr. T. Colin Campbell, a Cornell Egyetem professzora, miközben számtalan táplálkozással kapcsolatos tévhitet és mítoszt oszlat el, rengeteg hasznos és megszívlelendő tanáccsal szolgál. Nemcsak a szakembereknek, de főként és elsősorban a széles nagyközönségnek. A táplálkozástudomány legfrissebb eredményei megcáfolhatatlanok. Aki változtat az étrendjén, az drasztikusan csökkentheti a rák, a szívbetegségek, az elhízás és a cukorbetegség kockázatát.” A fenti sorok a Libri könyvesbolt honlapján olvashatóak.

A könyvel kapcsolatos rövid ízelítő első része már olvasható volt nálunk itt. Most pedig a folytatás:

1983-ban, 7 évvel azután, hogy Csou En Laj Kína miniszterelnöke hólyagrákban elhunyt, az általa indított vizsgálat kiterjesztéseként egy nemzetközi kutatóprogram vette kezdetét. Ezt a kutatóprogramot a The New York Times az étrend és a betegségek kockázati összefüggésének feltárásával kapcsolatban valaha végzett legátfogóbb kutatásnak nevezte. A Science tudományos folyóirat pedig úgy nyilatkozott róla, hogy a legátfogóbb vizsgálat volt, amely az élelmiszerek, a környezet, a szociális viszonyok és a betegségek kapcsolatát kutatta.

Átfogó program

A program az amerikai Cornell Egyetem, a Kínai Orvosi Akadémia és a brit Oxfordi Egyetem közös kezdeményezéseként jött létre. Közösen irányította dr. Junshi Chen, a legjelentősebb Kínai Táplálkozáskutatási Laboratórium helyettes vezetője, dr. Junjao Li, Kína ráktérképének egyik megalkotója, és a Kínai Orvosi Akadémia kutatója, sir.Richard Peto professzor az Oxfordi Egyetemről. A programot dr. Colin Campbell, az Amerikai Tudományos Akadémia híres étrend, táplálék, rák című jelentésének egyik szerzője vezette.

A kutatók Kína 65 megyéjébe látogattak el, kérdőíveket töltettek ki az étrendről és az életmódról. A kínai lakosságból 6500 embert vizsgáltak folyamatosan, és több éven keresztül vettek tőlük vizelet és vérmintát rendszeresen. A Kína-kutatóprogram arra kereste a választ, vajon az ország egyes területein élők igen eltérő táplálkozási szokása összefüggésben állhat-e a rák és más betegségek halálozási rátájának alakulásában tapasztalható igen markáns különbségekkel. Személyesen utaztak a kijelölt családokhoz, és három napon át vizsgálták aprólékosan az egyes családtagok táplálkozási szokásait; mit esznek, hol vásárolnak, és mit tartalmaz az ételük. Még a piacokon is mintákat vettek. Kína 27 tartományából összesen 24 tartományban választottak ki területeket úgy, hogy a klimatikus és topográfiai viszonyok széles skáláját reprezentálják. Amikor a kutatás véget ért, a tudósok a világ legátfogóbb népegészségügyi eredményeit tarthatták kezükben.

Vizsgálták:

  •  a bélrák és az étkezési rostbevitel viszonyát,
  •  a koleszterinszintet növényi és állati étrend esetében,
  • a rossz koleszterin, az LDL alakulását növényi és állati étrend esetében,
  • a C-vitamin bevitel és a gyomorrák viszonyát,
  • a béta karotin és a különböző rákbetegségek kapcsolatát,
  • a teljes zsiradék, a fehérjebevitel és a rák kapcsolatát,
  • állati fehérje és a májrák, valamint azösztrogénszint és a mellrák kapcsolatát.

A döntés a kezünkben van

A publikációk végkövetkeztetése a következő volt: inkább részesítsük előnyben a növényi típusú étrendet, fogyasszunk sok nyers zöldséget és gyümölcsöt, valamint gabonaféléket és olajos magvakat. Ha viszont az étkezésünkben az állati fehérje aránya eléri a 15-20%-ot, akkor igen nagy az esély a rákos megbetegedés kialakulására.

A Kína-kutatóprogram arra is fényt derített, hogy a magas koleszterinszint nemcsak infarktus kockázati tényező, hanem a rákos megbetegedés és a cukorbetegség kialakulását is elősegíti. Ma már jól ismertek azok az élelmiszerek, melyek a legjobban megemelik a koleszterinszintet: az állati eredetű telített zsírok, az állati fehérjék és a hidrogénezett növényi zsiradék: a margarin, amely a süteményekben, cukrásztermékekben található bőségben. Ez utóbbi ugyan növényi eredetű, de azért okoz problémát, mert a zsiradék folyékony, és ahhoz, hogy kenhető legyen, hidrogenizálni kell. Ennek folyamán átalakul a molekulalánc, és igen kártékony transz-zsírsavak keletkeznek. Manapság már léteznek margarinok, amelyeket pálmazsírral keményítenek, így ezek már nem okoznak komolyabb problémát. Ugyanakkor jól ismertek a koleszterincsökkentő ételek: szója, a teljes kiőrlésű gabona, a zöldségek és gyümölcsök. Általában minél több rostot és hüvelyest tartalmaz az étrend, annál nagyobb az esély a megfelelő koleszterinszintre.

A Kína tanulmány megállapításait később egyéb orvosi kísérletsorozatok is alátámasztották.
Egy vizsgálat, amelyet 122.000 amerikai ápolónőn végeztek el, azt mutatta, hogy azoknak a nőknek, akik naponta esznek húst, két és félszer nagyobb az esélyük a vastagbélrákra, mint azoknak, akik csak egy hónapban egyszer fogyasztanak. Egy Harvard egyetemi tanulmány kimutatta, hogy azoknál, akik életük során a legtöbb tejterméket fogyasztották, az áttétes prosztatarák kialakulásának gyakorisága négyszeres volt. Azoknak a kínai férfiaknak az esetében, akik pedig nem fogyasztottak tejtermékeket és növényi alapú étrenden éltek, a világon a legalacsonyabb volt a prosztatarákos megbetegedések valószínűségi aránya.

Minél nagyobb mennyiségű állati eredetű táplálékot fogyasztunk, annál nagyobb az esélyünk, hogy civilizációs betegségekben, rákbetegségben szenvedjünk. A szív és érrendszeri, valamint a rákos és egyéb megbetegedések döntő része megelőzhető lenne pusztán növényi alapú étrenddel, nyilatkozta dr. Colin Campbell.

A következőket állapította meg még a kutatási program:
Az USA-ban élő lányok 11,5 évesen kezdenek el menstruálni, Kínában 17 évesen. A magas állati fehérjebevitel korai nemi éréshez, és rendellenes fejlődéshez vezet. Minél nagyobb az állati fehérje mennyisége, annál magasabb az ösztrogénszint. Minél magasabb az ösztrogénszint, annál nagyobb az esély a mellrák kialakulására. Az ösztrogénszint eltérése az USA és Kína között négyszeres, a mellrák előfordulása ötszörös az előbbi javára. A cukorbetegség, a szív és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek is lényeges javulást mutatnak növényi étrend esetén.

A II. típusú cukorbetegség esetén a növényi alapú étrend hatására a gyógyszeres kezelés nagy valószínűséggel rövid időn belül feleslegessé válik. Az I. típusú cukorbetegeknél 20-30% inzulin csökkentést lehetett elérni.

Táplálkozási tancsok a könyvből

Dr. Colin Campbell a következő tanácsokat állította össze:
Ne vonjunk ki semmit az élelmiszerekből, és ne étrend-kiegészítőkkel pótoljuk. Fogyasszuk úgy, ahogy a természetben van. Az étrend-kiegészítők nem garantálják a jó egészséget. Önmagukban nem segítenek, ha nem változtatunk életmódunkon, a túladagolás vagy aránytalan bevitel kárt okozhat.

Lehetőség szerint úgy fogyasszuk a   táplálékot, ahogyan azt Isten megteremtette. A szintetikus vitamin nem pótolja teles egészében az eredetit. A növényi ételekben minden fehérje, szénhidrát, zsiradék, vitamin, ásványi anyag, és nyomelem jobb minőségben van jelen, mint az állati eredetű ételekben.

Nincs olyan állati eredetű táplálék, melyet a növényi világban nem jobb minőségben kapnánk meg.
Gének nem okoznak betegséget, az örökletes tényezők csak az állati fehérje fogyasztása mellett okoznak problémát. A növényi táplálkozás nagy mértékben képes a toxikus vegyszerek hatását is ellensúlyozni.
Viszont a hús és a zsír a máj működését leterheli, így nem tud hatékonyan méregteleníteni. Ha sok növényi élelmiszert fogyasztunk, amiben sok a rost, a vitamin az ásványi anyag és megfelelő a folyadék bevitel, akkor a toxinok lebontása megvalósul. A növényi táplálkozás, amely a korai stádiumban véd, megállíthatja vagy visszafordíthatja a rák és a szív és érrendszeri betegségeket a későbbi stádiumban is.

Dr. Benjamin Spock híres gyermekorvos élete végén a következőt nyilatkozta: „Ha nekem ma kellene gyermekeimet táplálni, nem etetném állati eredetűvel.”

Dr. Colin Campbell a növényi alapú étrend egyik kiemelkedő, tudományos tekintéllyel bíró szószólója lett. Egy tehenészfarmon nőtt fel, hagyományos húsos étrenden. Doktori értekezésében az állati eredetű táplálékok mellett állt ki, azután a Kína- kutatóprogram meggyőzte őt az ellenkezőjéről. Ahogy ő maga állítja, pusztán meghajolt a tudományos bizonyítékok súlya előtt. Növényi étrenden él feleségével és öt gyermekével.

A doktor a jövőben nem gyógyszert fog adni, hanem érdekeltté teszi betegét az emberi testről való gondoskodásban, a megfelelő táplálkozásban, és a betegség okának megértésében és a betegség megelőzésében.” (Thomas Edison)

Bakó László

Felhasznált irodalom:
dr. T. Colin Campbell: Kína tanulmány
John Robbins: Százévesen egészségben
dr. Neil Nedley: Döntő bizonyíték
Filmek: Jobb a villa a késnél, (Forks over knife) Mi az egészség?